„Magyar történelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.6 |
|||
225. sor:
Forrás: William R. Shepherd: ''Historical Atlas'' (1911)<ref>[http://www.lib.utexas.edu/maps/historical/history_shepherd_1923.html William R. Shepherd: ''Historical Atlas''], www.lib.utexas.edu</ref>]]
{{bővebben|A magyarországi nemzetiségek története}}
A Magyar Királyság mindig is több [[nemzetiség]]nek adott egyidejűleg otthont. A magyarság története a középkor óta közös volt például a [[Kárpátok]] között élő [[szlovákok]]kal, az iparos [[németek]]kel, a déli területeken élő [[horvátok]]kal, a kárpátaljai [[ruszin]]okkal, a kereskedő [[zsidók]]kal<ref>
A történészek véleménye megoszlik, hogy a Monarchia szétesése mennyiben tudható be a szomszédos kisállamoknak vagy a [[Magyarország nemzetiségei|nemzetiségek]]nek. A Monarchia hadseregeiben az első világháború alatt rendkívül magas volt a megadások és dezertálások száma (leszámítva a német–osztrák és magyar alakulatokat, bár 1918-ra őket is elérte a frontbomlás). A neves történész, [[Szekfű Gyula]] szerint ''„nem kevesebb mint három [[Imperializmus|imperialisztikus]] gépezet működött, megkenve szilárd akarat, erőszak és kész hazugságok minden olajával; cseh, oláh és szerb egyesületek százai vitték szét a tömegekbe az imperialisztikus gondolatot, cseh és oláh bankok és pénzintézetek készítették elő a nagy harcot, sőt az imperialista katonaság is készen volt, kiképezve ártatlan testgyakorló egyesületekben.”<ref>Szekfű Gyula: ''Három nemzedék és ami utána következik.'' Budapest, Maecenas Kiadó, 1989. 304.</ref>
254. sor:
A korábbi [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területe az [[első világháború]] után számos utódállamra bomlott. A [[trianoni békeszerződés]] értelmében a volt [[Magyar Királyság]] területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A kényszerből ''„békeszerződés”''-nek nevezett diktátum teljes mértékben figyelmen kívül hagyta mind a nemzetiségi, mind a nyelvi határokat, ehelyett politikai és gazdasági szempontok, és hamisított etnikai adatok alapján döntött. A békeszerződés eredményeképp a {{szám|325411|km2}} összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország [[Horvátország]] nélküli területe {{szám|282870|km2}}-ről {{szám|92963|km2}}-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az [[1910]]-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.
[[Fájl:Magyarország határai 1920-1944.png|bélyegkép|1940-1944. Magyarország visszaszerzi elcsatolt területeinek egy részét, Horthy kormányzása alatt]]
A rövid életű polgári demokratikus rendszert követő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukása után formálisan újra [[Monarchia|királyság]] lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] töltötte be egészen [[1944]]-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] és [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] miniszterelnöksége alatt a rendszer az [[1920-as évek]] elején politikailag konszolidálódott. Ezt követte az [[1930-as évek]] jobbratolódása. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország a [[Benito Mussolini|Mussolini]] vezette [[Olaszország]], majd a [[Adolf Hitler|Hitler]] vezette [[Németország]] segítségét remélte. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország [[1941]]-es, [[Szovjetunió]]val szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de [[1944]] és [[1945]] között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a [[Magyar Honvédség|magyar haderő]] vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott [[antiszemitizmus]], ami [[1941]] és 1945 között több mint {{szám|400000}}, a mai országterületről {{szám|200000}} [[Zsidó holokauszt Magyarországon|zsidó erőszakos halálához]] vezetett.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00036/00015/pdf/09.pdf Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után, statisztikai áttekintés]</ref><ref name="romsics">Romsics Ignác: [http://www.scribd.com/doc/46483547/Romsics-Ignac-Magyarorszag-tortenete-a-XX-szazadban Magyarország története a XX. században] {{Wayback|url=http://www.scribd.com/doc/46483547/Romsics-Ignac-Magyarorszag-tortenete-a-XX-szazadban |date=20130921064117 }}. Budapest, Osiris, 2005. p. 277</ref>
[[1944]]–[[1945|45]] telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az országot. A háború sok áldozatot szedett a lakosság soraiban, a legpusztítóbb [[Budapest ostroma]] volt.
| |||