„Ekbatana” változatai közötti eltérés

3 095 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
Az ókori Ekbatana története
a (Eltávolította a lap teljes tartalmát)
Címke: Oldal egésze eltávolítva
(Az ókori Ekbatana története)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
'''Ekbatana''', a [[Méd Birodalom]] első fővárosa. Története az [[asszírok]] és [[médek]] idejébe nyúlik vissza. [[Daiakku]] alapította. Erős várát nagy pompájúnak írták le, melynek falai arany- és ezüstlemezekkel borítottak voltak.
 
Az [[I. e. 7. század]]ban itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatanáról (i. e. 484–425) [[Hérodotosz]] is megemlékezett, hét, különböző színű téglából emelt körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
 
I. e. 560-ban [[II. Kurus perzsa király|Kürosz]] hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] nyári lakhelyévé tette. A vidék hűvös, forrásokban dús környéke miatt a régi perzsa és később a [[pártusok|pártus]] királyok nyári székhelyül szolgált. A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség [[Eszter könyve|Eszter könyvének]] címszereplője, Eszter királyné, [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxész]] felesége (i. e. 484–425) gyámapja, [[Mardokeus]] kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
 
Ekbatana városa a [[Biblia|Bibliában]] is többször szerepel: [[Esdrás könyve|Esdrás]], [[Tóbiás könyve|Tóbiás]] és [[Judit könyve]] említi nevét.
 
Judit könyve [[Arfaxád]] perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "''Abban az időben a [[médek]] fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon.''"
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] korából]]
 
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és [[Pontosz]]-i születésű [[Sztrabón]] is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "''[[Méd Birodalom|Média]] két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a Méd Birodalom királyi székhelyével.''", majd egy fejezettel később írta: "''Nagy-Média hajdan egész [[Ázsia|Ázsián]] uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn [[II. Kurus perzsa király|Kyros]] és a perzsák [[Istuviga|Astyagés]] alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja.''"
[[Kép:Rython boz.jpg|bélyegkép|jobbra|120px]]
Az [[Óperzsa Birodalom]] hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.
31 494

szerkesztés