„Johannes Sommer” változatai közötti eltérés

Szászországból származott, 1542 körül [[Frankfurt (Oder)|Odera-Frankfurtban]] tanult. 1561-ben katonának állt [[II. János moldvai fejedelem|Iacob Heraclides]] rábeszélésére, aki [[Moldva (fejedelemség)|Moldvát]] lengyel segítséggel próbálta meghódítani, és sikerrel járt. Heraclides protestáns iskolát és könyvtárt akart alapítani Moldvában, ezért több tudóst hívott országába, és Sommert a [[cotnari]]-i iskola élére állította. Mivel Heraclides az uralkodó vallást erőszakkal akarta megváltoztatni, a szokásokat és különösen a nemességet üldözte, alattvalói elégedetlenek voltak, és 1563 novemberében megölték.

Sommer alig tudott megmenekülni, és parasztruhában bujdosott, amíg Erdélyben [[Brassó]]ba érkezett. Itt a római és görög irodalomban való jártassága miatt szívesen fogadták, és 1565-ben rábízták az iskola igazgatását. Ezt a tisztséget 1567-ig viselte, és ideje nagy részét a latin költészetnek szentelte.

Sokoldalú [[humanizmus|humanistaként]] Sommer teológiai munkáin kívül német és latin verseket szerzett, és megírta Iacob Heraclides életrajzát. Az összes vallási dogma közül csak Isten létezését és Jézus isteni küldetését fogadta el axiómaként; kritikával illette a [[predestináció]] és az [[eredendő bűn]] hittételét. A [[Biblia]] kizárólagosságát hirdető kortársaival szemben a logikai úton bizonyítható hit talaján állt; ezt tételesen ki is fejtette a János evangéliumához írt magyarázatában (Explicatio primi capitis Joannis).