„Indus-völgyi civilizáció” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
(fogalmaz)
a (ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
 
[[Fájl:IVC Map.png|bélyegkép|300px|Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai]]
[[File:Mesopotamia-Indus.jpg|thumb|290px|A régészeti felfedezések arra utalnak, hogy a [[I. e. 3. évezred|Kr. e 3. évezred]]ben aktív kereskedelmi kapcsolatok voltak Mezopotámia és az Indus-völgyi civilizáció között.<ref name="JR12">{{cite book |last2=Reade |first2=Julian E. |title=The Indus-Mesopotamia relationship reconsidered |first1=GS Elisabeth |last1=During-Caspers |date=2008 |publisher=Archaeopress |isbn=978-1-4073-0312-3 |pages=12–14 |url=https://www.academia.edu/28245304}}</ref>]]
Az '''Indus-völgyi civilizáció''' egy [[bronzkor]]i civilizáció volt az [[indiai szubkontinens]] északnyugati részén, [[I. e. 4. évezred|Kr. e. 3300]]-tól [[I. e. 14. század|Kr. e. 1300]]-ig; kifejlett formájában pedig Kr. e. 2600-tól kezdve.<ref>Wright, Rita P. (2009). [https://books.google.hu/books?id=gAgFPQAACAAJ&redir_esc=y The Ancient Indus: Urbanism, Economy, and Society]. Cambridge University Press. {{ISBN |978-0-521-57219-4}}</ref> Az [[ókori Egyiptom]]mal és [[Mezopotámia|Mezopotámiá]]val együtt egyike volt a közel-keleti és dél-ázsiai három korai civilizációnak, és a három közül kb. 1,25 millió [[Négyzetkilométer|km²]]-el a legkiterjedtebb <ref>{{cite web|last1=Blanc De La|first1=Paul|title=Indus Epigraphic Perspectives: Exploring Past Decipherment Attempts & Possible New Approaches 2013 Pg 11|url=http://www.ruor.uottawa.ca/bitstream/10393/26166/1/Leblanc_Paul_2013_thesis.pdf|website=University of Ottawa Research|publisher=University of Ottawa|access-date=11. august 2014}}</ref> és a legújabb felfedezések alapján a legkorábbi is.<ref>{{Cite journal|title=Oxygen isotope in archaeological bioapatites from India: Implications to climate change and decline of Bronze Age Harappan civilization|url=https://www.nature.com/articles/srep26555|journal=Scientific Reports|date=2016-05-25|issn=2045-2322|pages=26555|volume=6|issue=1|doi=10.1038/srep26555|language=en|first=Anindya|last=Sarkar|author=Arati Deshpande|coauthors=M. K.}}</ref><ref>{{Cite web |title=Az Indus-völgyi civilizáció még annál is öregebb, mint gondoltuk |url=http://24.hu/tudomany/2016/05/30/az-indus-volgyi-civilizacio-meg-annal-is-oregebb-mint-gondoltuk/ |work=24.hu |date=2016-05-30 |accessdate=2022-01-14 |language=hu}}</ref>
 
A civilizáció az [[Indus |Indus]] folyó, [[Dél-Ázsia]] egyik legnagyobb folyója és a mára kiszáradt [[Szaraszvati (folyó)|Szaraszvati]] <ref>http://164.100.47.132/LssNew/psearch/QResult15.aspx?qref=138704 {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20141215000838/http://164.100.47.132/LssNew/psearch/QResult15.aspx?qref=138704 |date=15. december 2014 }} | "The work on delineation of entire course of river ‘Saraswati’ in North West India was carried out using Indian Remote Sensing Satellite data along with digital elevation model. Satellite images are multi-spectral, multi-temporal and have advantages of synoptic view, which are useful to detect palaeochannels. The palaeochannels are validated using historical maps, archaeological sites, hydro- geological and drilling data. It was observed that major Harappan sites of Kalibangan (Rajasthan), Banawali and Rakhigarhi (Haryana), Dholavira and Lothal (Gujarat) lie along the River Saraswati ."- '''Ministry of Space, Government of India'''.</ref><ref>http://www.iisc.ernet.in/currsci/oct25/articles20.htm | A.V.Shankaran.:"Saraswati – The ancient river lost in the desert."</ref> és mellékfolyói mentén jött létre.<ref>http://164.100.47.132/LssNew/psearch/QResult15.aspx?qref=138704 {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20141215000838/http://164.100.47.132/LssNew/psearch/QResult15.aspx?qref=138704 |date=15. december 2014 }} | " Indian Space Research Organization (ISRO) has studied the palaeochannels in North West India and related them to the channels of River Saraswati."</ref><ref>http://www.iisc.ernet.in/currsci/oct25/articles20.htm |
A.V.Shankaran.:"Saraswati was believed to have had three tributaries, Shatadru (Sutlej) arising from Mount Kailas, Drishadvati from Siwalik Hills and the old Yamuna. Together, they flowed along a channel, presently identified as that of the Ghaggar river, also called Hakra River in Rajasthan and Nara in Sindh." </ref><ref>Michel Danino: The Lost River - On the trail of the Sarasvati (Penguin Books, 2010). {{ISBN |978-0-14-306864-8}}</ref>
Kizárólag [[régészet]]i emlékek alapján ismert. Az egyik lelőhelyéről '''Harappa-civilizáció'''nak is nevezik.
 
39 671

szerkesztés