„Frangepán IX. Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kategória |
a →Élete |
||
12. sor:
[[II. Mátyás magyar király|II. Mátyás király]] a horvát szábor javaslatát figyelmen kívül hagyva [[1616]]-ban Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánjává nevezte ki, és [[1617]]-ben [[Prága|Prágában]] esküt tett a király előtt. Ő lett a báni határőrezred parancsnoka is. Ugyanebben az évben a pozsonyi országgyűlésen olyan hevesen szólalt fel a rendek protestáns része ellen, hogy azonnal megfenyegették, hogy kidobják az ablakon.{{refhely|Strčić|azonos=B1}} [[1619]]-ben a horvát szábor kinevezte a királyság lovasságak kapitányává, miután [[1618]]-ban a nemesség sikertelenül javasolta generálisnak, valamint Horvátország és a Tengermellék katonai parancsnokának, és a döntést visszautalta Horvátországnak és hatalmi szerveinek. [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] koronázásakor ő vitte a királyi jogart. A magyar országgyűlés által Magyarország királyává választott [[Bethlen Gábor]] erdélyi fejedelem fegyveres támadása során csatlakozott a Habsburgokhoz, és [[1621]]-ben elfoglalta a Batthyányiak által birtokolt zagorjei [[Grebenvár|Greben várát]].{{refhely|Strčić|azonos=B1}} Közben továbbra is konfliktusai voltak Erdődyekkel, Zrínyiekkel, valamint a zágrábi városi tanáccsal és a köznemességgel is. Végül az 1621. évi szábor az ő jelenlétében fogadta el a II. Ferdinándhoz intézett felhívást, amelyben őt zsarnoksággal és a királyság rendjének megbontásával vádolja. A király bizottságot rendelt ki, de a szábor megtagadta a kibékülést, és 1621-ben a királytól, a következő évben pedig a magyar országgyűléstől új bán kinevezését kérte, különben nem fog reagálni a hadba hívó felszólításokra. A király megpróbálta Miklóst bánként megtartani, de a szábor már nem ismerte el, mire Miklós felajánlotta lemondását, és 1622-ben a király felmentette tisztsége alól. Helyére nagy ellenfelét, [[Zrínyi György (bán)|Zrínyi Györgyöt]] nevezték ki. {{refhely|Strčić|azonos=B1}}
Ezután ritkán járt a horvát parlamentben, rendszeresen a magyar parlamentbe járt.{{refhely|Lopašić2|204. o.|azonos=B204}} A Bethlen hívei elleni háborús költségek kompenzálására Miklós megkapta a Grebent, de már 1622-ben visszavette tőle Batthyány. 1625-ben a király megbízottja volt a boszniai, majd az 1627-es béke után az egri pasával a határ rendezéséről folytatott tárgyalásokon.{{refhely|Lopašić|72. o.|azonos=B72}} {{refhely|Lopašić2|205. o.|azonos=B205}} III. Ferdinándtól [[1628]]-ban megkapta a morvaországi [[Starý Jičín|Stari Jičin]] várát,{{refhely|Lopašić2|204. o.|azonos=B204}} de 1638-ban nem tudta visszakapni a királytól az ősi Frangepán birtokot,
Életének utolsó éveiben sokat jótéknykodott. 1646-ban és 1647-ben adományokat tett zágrábi, pozsonyi és bécsi templomok, valamint trsati, karniolai, vinodoli, zágrábi, bosiljevói és novi kolostorok számára, ahol iskolát is alapított az ottani szegények számára.{{refhely|Strčić|azonos=B1}} Bosiljevo és a vinodoli Novi várait, valamint a zvečaji várkastélyt és ingóságait testvérére, II. Farkas Kristóf és fiai II. Gáspár és IV. György örökölték.{{refhely|Lopašić2|205. o.|azonos=B205}} Végrendeletében elrendelte a zágrábi „Frangepaneum” intézet felállítását, fenntartására pedig a morvaországi Stari Jičin várának és tartozékainak jövedelmét, valamint a király által neki juttatott 19 000 forintot adományozta.{{refhely|Strčić|azonos=B1}} Alapítványából a szegény horvát diákok számára ösztöndíjat biztosított.{{refhely|Lopašić2|205. o.|azonos=B205}} Harmaduk papnak tanult, és közülük többen eljutottak [[Róma|Rómába ]] és
== Jegyzetek ==
| |||