„Frangepán II. István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kategória
6. sor:
 
== Élete ==
Frangepán István első említésemlítése [[1343]]. február 21-én történt, amikor apjával, Bertalannal és testvérével, V. Jánossal jelen volt egy okmány kiállításánál.{{refhely|Strčić|azonos=B1}} [[1358]]-ban már [[I. Lajos magyar király]] azon tizenöt bárója egyikeként említik, akik részt vettek az uralkodó és a velenceiek békekötésében.{{refhely|Klaić|157. o.}} Ezt megelőzően megszerezte a [[Pozsega vármegye|Pozsega]] és [[Zala vármegye|Zala vármegyék]] főispáni címét, és Milja (Muggia) elöljárójává választották.{{refhely|Strčić|azonos=B1}} Apja halála (1360) után ö lett a család feje. [[1364]]-ben I. Lajos király megerősítette [[III. András magyar király|III. András király]] [[1292]]. február 27-én kelt oklevelét, melyben a család fejét Zengg, Veglia és Modrus grófjának, valamint a király lovagjának nyilvánította. Az iratban Istvánt Frankapan grófnak (comes de Frangapan) nevezi.{{refhely|Klaić|168. o.|azonos=B168}} Ebben az évben a király Istvánnak és testvérének, V. Jánosnak a részére megerősítette [[1350]]. február 18-án apjuk, Bertalan részére kiadtott oklevelét, melyben a testvéreket Veglia, Modrus, Gatan és Vinodol grófjanak, valamint Zengg természetes urainak nevezte.{{refhely|Strčić|azonos=B1}}
 
1365 áprilisában a testvérek megegyezésre jutottak a családi birtokok felosztásáról, melyről 18-án dokumentumot állítottak ki.{{refhely|Frangepán|85. o.}} Eszerint István megkapta nagybátyjuk, III. Duim birtokait, [[Trsat]], [[Bakar]] és [[Bribir (Vinodol)|Bribir]] várait, valamint Veglia (Krk) szigetének felét, Zengget pedig a testvérek közösen irányították.{{refhely|Klaić|168. o.|azonos=B168}} A felosztás után István Zenggben maradt, ahol augusztus12-én oklevelet adott ki a zenggi ferencesek részére, amelyben havi 50 solidus járadékot ígért nekik.{{refhely|Strčić|azonos=B1}} [[1372]]-ben Padovába utazott, ahol nagy pompával fogadták és ahol feleségül vette Katalint, Francesco Carrarának Padova urának lányát. Galeazzo Gataro padovai történész azt írja, hogy ez a házasság Lajos király külön kérésére jött létre, aki meg akarta mutatni, mennyire értékelik és szeretik barátját és szövetségesét Itáliában.{{refhely|Klaić|170-171. o.}} Maga az esküvő június 13-án volt, majd június 22-ig különféle ünnepségek és táncok zajlottak, mely alkalomból a padovai polgárok ajándékokkal árasztották el az ifjú házasokat, akiket az egész nép ünnepélyes körmenetben kísért. Még aznap este megérkeztek Velencébe, ahonnan másnap hajóztak tovább, június 27-én pedig Zenggbe érkeztek, ahol újrakezdődtek a táncos rendezvények és az ünnepségek.{{refhely|Klaić|171. o.}} Hazatérése után feleségével Tržac várába ment, ahol ettől fogva rendszeresen tartózkodott. [[1378]]-ban rendházat alapított a modrusi ferencesek számára.{{refhely|Frangepán|89. o.|azonos=B89}}{{refhely|Klaić|46, 173. o.}}