'''Kārlis Augusts Vilhelms Ulmanis''' ( 1877. szeptember 4. - 1942. szeptember 20.) [[Lettország|lett]] politikus volt. A 20. századi Lettország legbefolyásosabb politikusa. A lett [[nacionalizmus]] alakja és Lett Gazdák Uniója nevű párt vezére. Autorier, paternalista rendszert vezetett be, amely eléggé sajátos volt Európában.
Autorier rezsimjének öröksége megosztó. A lettek többsége a lett szabadság jelképeként tekint rá, illetve az ő rendszerét tekintik a "lett aranykornak". Néhány Ulmanis által létrehozott hagyományt, mint például a ''Draudzīgais-t'' még a mai időkben is ápolják. A szovjet időkben egy fasiszta elnyomónak bélyegezték meg, holott Ulmanis rendszere - [[Antanas Smetona|Smetona]] és [[Konstantin Päts|Päts]] rendszere mellett - az első olyan rendszer volt, amely felvette a harcot a nácizmussal szemben. A fasiszta párt vezetőjét, [[Gustavs Celmiņš]] bebörtönözte, a kommunista párt vezetőjét Vilis Lācis pedig törvényen kívül helyezte. 1940-ben a szovjet erők megszállták a balti országokat, Ulmanis szovjet fogságba esett - [[Konstantin Päts]]-el együtt. 1942-ben Türkmenisztánban halt meg.