Wikipédia

„Laptop” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Kijelző: latptop --> laptop
Egyik mondatot eltávolítottam, amely jóslásokba bocsátkozott, és az hámozható ki belőle, hogy az otthoni munkavégzés csak laptopokkal váltható ki (holott asztali PC-vel is). Egyéb töltelék szövegrészek ki. Stílus itt-ott faragva. Forrás hozzáadva.
2. sor:
[[Fájl:Acer Aspire 8920 Gemstone.jpg|bélyeg|200px|Acer Aspire 8920]]
 
A '''notebook''' és a '''laptop''' angol eredetű szó, az informatikában a hordozható [[személyi számítógép]]eket takarják. Ezek teljes értékű PC-k, az asztali változatokhoz képest a lényegi különbség a kompakt formai kivitelezésben és a hordozhatóságban rejlik. Ugyanazokat a funkciókat betöltő alkatrészekből épülnek fel, azonban jellemzően kisebb méretűek, könnyebbek, kevesebb hőt termelnek, és kevesebb energiát is fogyasztanak, mint az asztali PC-kben megtalálható megfelelőik. Ezt részben korszerűbb anyagokkal, részben a hordozhatóságot szem előtt tartó tervezéssel és gyártástechnológiával érik el. A notebookok ugyanazokat a szoftvereket futtatják, mint az asztali gépek, így a laptopokra ugyanaz a [[Windows]], [[Linux]] vagy [[OS X]] alkalmazások telepíthetőektelepíthetők. A hordozható számítógépek ma már szinte kivétel nélkül újratölthető akkumulátorral szerelve vásárolhatók meg, amelyek révén több órát is képesek vezetékes elektromos hálózat nélkül üzemelni.
 
Bár vita folyik arról, hogy a ''notebook'' és ''laptop'' szavak teljesen felcserélhetőek lennének − egyébként a laptop egy régebbi elnevezés –, a gyakorlatban (helytelenül) szinonimaként használjukhasználják őket. A ''notebook'' szó szerinti jelentése jegyzetfüzet (notesz), ami a hordozhatóságra, kis méretre és a szövegbevitelre utal, a tulajdonos a hóna alá csapvaalatt, vagy hordtáskában visziviheti magával. Ezzel szemben a ''laptop'' szót a ''lap'' és a ''top'' szavak összevonásával alkották meg. (Jelentése kb. „ölbe való”, „ölbe vehető”).{{forrás}}
 
[[Fájl:Windows XP booting on Sony Vaio 20100216.jpg|bélyegkép|<gallery caption="laptopok">
15. sor:
 
== Piaci helyzetkép ==
A kétezres évek elején indult exponenciális növekedésnek a hordozható számítógépek piaca, köszönhetően a rohamléptékűgyors fejlődés mellett is egyre csökkenő áraknak. Míg korábban többnyire csak az üzleti felhasználók fizették meg a magas árat a mobilitásért cserébe, az évtized közepére már egyre nagyobb számban vettek laptopot otthoni felhasználásra is. 2020-ban már több mint 300 millió laptopot adtak el világszerte, ha nem is sokkal, de megelőzve ezzel az asztali PC-k eladásait. A legnagyobb gyártók, a HP, Dell, Lenovo, Acer, Asus és az Apple eladásai teszik ki a teljes eladások több mint 90%-át, miután két nagy gyártó, a Sony és a Samsung is beszüntette a laptopok gyártását.
felhasználók fizették meg a magas árat a mobilitásért cserében, az évtized közepére már egyre nagyobb számban vettek laptopot otthoni felhasználásra is. 2020-ban már több mint 300 millió laptopot adtak el
világszerte, ha nem is sokkal, de megelőzve ezzel az asztali PC-k eladásait. A legnagyobb gyártók, a HP, Dell, Lenovo, Acer, Asus és az Apple eladásai teszik ki a teljes eladások több mint 90%-át, miután
két nagy gyártó, a Sony és a Samsung is beszüntette a laptopok gyártását.
 
Az eddig szinte ismeretlen alkatrészhiány ebben a szegmensben is érezteti hatását, a 2020-as évtized elején a gépek ára átlagosan 20-30%-al emelkedett, de egyes modelleknél ennél nagyobb mértékben is. A mobil gépek piaca ennek ellenére is látványosan bővült és várhatóan tovább fog bővülni, ugyanis a COVID alatti otthoni munkavégzéshez alapvető eszközzé vált a laptop szinte minden háztartásban.
 
== Típusok, kategóriák ==
A kategorizálás alapja tetszőleges lehet, de alapvetően háromféle módon készíthetünkkészíthető besorolástbesorolás: a felhasználás célja, a mérete, végül a kivitelezés típusa alapján.
 
A laptopok általában nem tartalmaznak beépített optikai meghajtót.
30 ⟶ 27 sor:
'''Munka''': a munkára tervezett gépeknek naponta legalább 6-12 órás üzemet kell elviselniük, sokszor gyakori mozgatással, és az ebből kifolyó apró ütődésekkel, rezgésekkel. A vállalatok ezekből a modellekből akár egész flottákat vásárolnak, és elvárják az alacsony meghibásodási arányt, a megbízható működést és a gyors szervizhátteret, hiszen a gépek által tárolt adatok és a kieső munka értéke legtöbbször sokszorosa, akár nagyságrendekkel nagyobb, mint maguknak a notebookoknak a beszerzési ára. Ezen szempontok miatt az üzleti termékvonalak jellemzően magasabb minőségi színvonalat képviselnek, mint a fogyasztói modellek. Az üzleti és fogyasztói vonalak megkülönböztetésére a legtöbb márka külön családneveket vezetett be. Ezekre a gépekre többnyire ''Professional'', ''Business'' vagy ''Enterprise'' jelzésű operációs rendszert telepítenek.
 
'''Szórakozás, multimédia''': a multimédiás gépeket szórakozásra, filmnézésre, játékok futtatására, kikapcsolódásra szánják a gyártók, nem intenzív használatra, vagy rendszeres mozgatásra. Ezek a gépek ebből kifolyólag jellemzően kevésbé robusztus konstrukciók, nagyobbak és nehezebbek, cserébe jó teljesítmény / ár mutatóval rendelkeznek. Meghibásodási arányuk azonos üzemóra mellett magasabb, mint a munkára szánt gépeké. Jellemzően ''Home'', ''Media Center'', ''Home Premium'' megnevezésekkel látják el ezeket a gépeket, illetve az operációs rendszereket. Windows mellett [[Linux]]-szal is árulják ezeket a gépeket (a Linux ingyenes), de sok modellt kínálnak operációs rendszer nélkül is, ami alacsonyabb vételárat eredményez.
 
=== Méret szerint ===
[[Fájl:HPLaptopzv6000series.jpg|jobbra|bélyegkép|HP Pavilion zv6000 (DTR)]]
 
A notebookokat alapvetően három kategóriára osztjukosztják méret alapján.
 
'''Desktop replacement (DTR)''': az ún.úgynevezett DTR gépek az asztali gépek felváltására alkalmasak, azazvagyis asztalra téve, keveset mozgatva lehet őket használni, méretüknél és akár 3 kilogramm feletti tömegüknél is fogva. Cserébe nagy kijelzővel (17" vagy felette), és sokszor rendkívül erős kiépítéssel rendelkezhetnek, így gyakorlatilag csak a csúcsteljesítményű asztali konfigurációktól maradnak el. Ilyen méretűek a multimédiás gépek, valamint a nagy teljesítményű munkaállomások többsége. A legolcsóbb gépek is ebbe a kategóriába tartoznak, valamint a nagy kijelző és a nagy teljesítmény vonzó sokak számára, így kereskedelmi tapasztalatok szerint ez a kategória magasan a legnépszerűbb, a jelentős súly és méretek ellenére is.
 
'''Thin&light (könnyű és vékony)''': ide soroljuksorolják azokat a jellemzően 13,3"-14,1"-15,4" átlójú kijelzővel szerelt gépeket, amelyek tömege 1,7-2,4 kilogramm közé esik. Ezek között a modellek között kényelmesen mozgatható, kompakt és ergonomikus gépek találhatóak, sok üzleti notebook ebbe a kategóriába esik.
 
'''[[Subnotebook]]/ultrahordozható''': a 13,3" átlónál kisebb, 12,1", 10,4" vagy kisebb formátumú gépeket nevezzüknevezik subnotebookoknak vagy ultrahordozhatónak, bár az első a méretre, a második a tömegre utal inkább, amelyek nem feltétlenül vannak szoros kapcsolatban. A subok kis méretüknél és 2 kilogramm, sőt akár 1 kilogramm alatti tömegüknél fogva igazán mobilisek, rendszeres mozgatásra, sőt útközben való használatra termettek. Ebbe a kategóriába szinte kivétel nélkül az üzleti célú, valamint életstílus (divatos) modelleketmodellek találunktartoznak, és jellemzően magasabb árfekvésűekdrágábbak. A kis méret alacsonyabb fogyasztású, azaz kevesebb hőt fejlesztő alkatrészeket követel meg, továbbá ezekkel a gépekkel szemben, hordozhatóságuknál fogva, elvárás az átlagosnál magasabb akkumulátoros üzemidő (3-4 óra felett).
 
A subnotebookokra való igény további növekedésével a gyártók kínálatában megjelentek a különösen hordozható chipek, amik rendkívül alacsony fogyasztással és alacsony árakkal rendelkeznek. Ilyen például az [[Intel Atom]] processzora. Ezen új technológiák utat nyitottak egy új kategóriának, a [[Netbook]]oknak, amik rendkívül kedvező, ám alacsony teljesítményű, internetezésre használható kapacitással rendelkeznek. Ez a kategória a 2020-as években kiszorulni látszik a piacról, mert az újabb operációs rendszerek nagyságrendekkel nagyobb hardware -igényét már nem képesek ezek a gépek kiszolgálni.
 
{{lásd még|Ultrabook}}
50 ⟶ 47 sor:
'''Hagyományos notebook''': összecsukható, a kijelző zsanérral ráhajtható a billentyűzetre, amely alatt a hardver található. A notebookok túlnyomó többsége ilyen kivitelű.
 
'''Tablet PC (slate)''': nincs billentyűzet, a kijelző és a többi összetevő egybe van integrálva. azAz irányítás érintőképernyővel, vagy egy speciális tollal történik. Ezekre a gépekre az operációs rendszer egy különleges változatát telepítik. Az ilyen gépek rendelkezhetnek kézírás-felismerő szoftverrel is, így lényegében egy digitális jegyzettömböt kapunk, amelyre ugyanúgy írhatunk, mint egy füzetbe. [[Bill Gates]], a Microsoft egyik társalapítója és elnöke korábban a tablet PC koncepciójában látta a jövőt laptopok helyett.
 
Az egyre nagyobb méretű és tudású telefonok is kezdik átvenni a tabletek szerepét, ez a kategória ''phablet'' néven is ismert, melyek méretben és tudásban egyre inkább tabletek, mint telefonok.
56 ⟶ 53 sor:
'''Convertible (átalakítható)''': ezek a gépek mind hagyományos notebookként, mind tablet PC-ként tudnak funkcionálni azáltal, hogy a kijelző nyitott állapotban függőleges középtengelye mentén 180 fokban kiforgatható, és háttal a billentyűzetre hajtható. Ekkor a vezérlés teljesen megegyezik a slate kivitelű tábla gépekével. Hátrányuk a tömeg: mind a hagyományos notebookoknál, mind a tablet PC-knél nehezebbek azonos méretben.
 
'''Hibrid''': a hibridek olyan convertible gépek, amelyeknek a billentyűzete lecsatolható,igény haesetén feleslegeslecsatolható, így megszabadulunkcsökkenthető a felesleges tömegtőltömeg. A hibrid gépeknek tervben volt egy olyan változata is, ahol a kijelző nem a teljes gépet, csak egy kisebb akkumulátort és a szükséges elektronikát tartalmazza ahhoz, hogy a vezeték nélküli hálózaton fogadja a gép által előállított képet, és az utasításokat visszaküldje. Ez a koncepció a Toshiba fejlesztése alatt zajlott, de nem került bevezetésre. Az ASUS által bemutatott Transformer Book koncepciót vette át több gyártó is, melynél a lecsatolható kijelző részben foglal helyet a teljes elektronika, az alsó házban csak a billentyűzet és touchpad, illetve néhány modellnél egy kiegészítő háttértár található meg.
 
== A notebook főbb alkotórészei ==
=== Kijelző ===
A kijelző mérete a notebookok besorolásának egyik legkézzelfoghatóbb módja, hiszen nagyban meghatározza az egész gép méretét is. A kínálat rendkívül tág, kezdve a 7,2 [[hüvelyk]]es panelektől a 20 hüvelykesekig. Bár a megjelenített kép mérete a kijelző nagyságától függ, a hasznos területet a panel [[felbontás]]ának részletessége mutatja meg, amelyet soronként és oszloponként pixelekben, azaz képpontokban mérünkmérnek. Minél több képponttal rendelkezik egy kijelző, annál több részletet tudnak megjeleníteni. Míg a 2010-es években az 1366*768 (WXGA) felbontás volt a legelterjedtebb, régebben pedig az XGA (1024*768) és a széles (mozivászon) formátumú WXGA (1280*800) felbontás volt a az uralkodó, de a [[TFT-LCD]] panelek folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre nagyobb arányban kerülnek alkalmazásra a nagyobb felbontású panelek is, melyek révén ugyanakkora méretben sokkal élesebb és részletgazdagabb képet kapunk, amivel a munkaterületünket iskép növelniérhető tudjukel, így 2021-ben már az 1920*1080 (WUXGA), a köznyelven FULL HD névennévvel aposztrofáltilletett felbontás tekinthető standard-nek. A fejlődés részeként megjelentek a 2560*1440 (QHD) és a 4096*3072 (4K) kijelzők is, azonban ezek inkább csak a drágább, professzionális felhasználásra szánt laptopokra jellemzők.
 
''4:3 arányú kijelzők:''
82 ⟶ 79 sor:
* 4K: 4096x3072
 
A Microsoft szerint az optimális képpontsűrűség 120 és 140 [[DPI]] (dot per inch), azaz hüvelykenként 120 és 140 képpont körül alakul. EbbőlEz következőenalapján az ideális képminőséget a következő méret- és felbontáspárosításokkalfelbontáspárosítások kapjukjelentik:
* 10,4" – XGA, WXGA
* 12,1" – WXGA, SXGA+
88 ⟶ 85 sor:
* 15,1" – WSXGA+
 
A jelenleg elterjedt, tömegesen gyártott TFT-LCD panelek ún.úgynevezett transzmisszív felépítésűek, ami azt jelenti, hogy fényáteresztőek, és háttérvilágítás szükséges ahhoz, hogy a képetkép elfogadható lássukmegjelenítéséhez. A kép láthatósága a környezeti fényerő növekedésével egyre romlik, elsőként főleg a tükröződések következtében, végül a háttérvilágítás erőssége bizonyul kevésnek. Az előbbi problémát a gyártók tükröződésmentes panelekkel orvosolták, ami viszont a fényerő és a kontraszt romlását hozta magával. Ennek ellentétjeként megjelentek a rendkívül kimagasló fényerő és kontrasztaránnyal bíró kijelzők is, az ún. Glare Type panelek, ezek viszont kellemetlenül tükrözhetik a világos felületeket, külső fényforrásokat.
 
Kültéri használatra a gyártók az ún. transzflektív paneleket vetik be, amelyek a transzmisszív és a reflektív technológiákat igyekeznek minél hatékonyabban ötvözni. A transzflektív panelek megjelenítő rétege visszaveri a környezeti fényt, azaz elég erős külső fényben háttérvilágítás nélkül is látható, sőt napsütésben is kiválóan látható marad. Gyenge fényviszonyok vagy beltéri használat esetén pedig a háttérvilágítás bekapcsolható. Ezek a paneltípusok egyelőre még nem élvezik a normális transzmisszív társaik méretgazdaságossági előnyeit, mivel egyelőre kevesen fizetik meg a felárat. A felhasználási szokások, igények változásával, a gépek tömegének általános csökkenésével és az akkumulátoridő növekedésével azonban egyre nagyobb kereslet várható a kültéren is használható gépek iránt, főleg a tabletek körében.
 
A kijelző nyitását/csukását, illetve a pozicionálás után a fix helyzetben rögzítését a zsanér teszi lehetővé.<ref>{{cite web |url=https://patents.google.com/patent/US7690081B2/en |title=Hinge for laptop computer |year=2006 |accessdate=20220216 |author=Jr-Jiun Chern |publisher=Google |work=Patent US7690081B2}}</ref> Számtalan kivitel és megoldás létezik, az újabb, 360 fokban nyitható gépeknél már akár 2 forgásponttal.<ref>{{cite web |url=https://patents.google.com/patent/US20150185788 |title=Disc style 360 degree hinge for a laptop computer |year=2013 |accessdate=20220216 |author=Yoshimichi Matsuoka |publisher=Google |work=Patent US20150185788A1}}</ref> A legtöbb esetben acélból készül, de nem ritkák a különféle öntvények sem. A zsanérok legtöbbjénél a feszességet egy rugós anya biztosítja, kopásával együtt jár, hogy a forgó rész szorosabbá válik, ami akár a ház, vagy ritkábban maga a zsanér töréséhez vezethet.<ref>{{cite web |url=https://www.machinedesign.com/fastening-joining/article/21832958/using-coiled-springpin-hinges |title=Using Coiled Spring-pin Hinges |date=20130828 |accessdate=20220216 |author=E. Dowell et al |publisher=Machine Design}}</ref>
 
=== Processzor ===
2003-ban az [[Intel]], a világ legnagyobb [[processzor]]gyártója úgynevezett platformmegoldást dobott piacra Centrino néven, amelyet külön a mobilitás szem előtt tartásával notebookok számára tervezett és [[pozicionálás|pozicionál]] a piacon. A [[Centrino]] különféle [[Chip (félvezető lapka)|chipek]] együttese, egy processzort, alaplapi lapkakészletet, és vezeték nélküli hálózati vezérlőt, ún. [[Wifi]] chipet tartalmaz. Technikai szemmel a legjelentősebb fejlesztést a csomag Pentium M néven ismert processzora jelentette, amely korábban nem látott, rendkívül fejlett energiagazdálkodási képességeket vonultatott fel, így fogyasztása más termékek töredéke is lehetett. Korábban az Intel és más domináns gyártók is mindössze az asztali gépekbe tervezett processzorok minimálisan igazított változatait kínálták notebookokba. A Centrino, az Intel piaci súlyából kifolyólag, új korszakot nyitott a notebookok történetében.
 
Nem az Intel volt azonban az első vállalat, amelyik kifejezetten alacsony fogyasztású, notebookokba szánt processzort tervezett. Az amerikai [[Transmeta]] 1995-ben kezdte meg rendkívül energiatakarékos technológiájának tervezését, majd 2000-ben lebbentetteismertette fel a fátylat fejlesztéseirőlfejlesztéseit. Első terméke, a Crusoe korát megelőzvemindössze néhány wattos fogyasztással büszkélkedhetettrendelkezett az akkoriban is már 30-50 wattokatwattos elemésztőfogyasztású processzorok között, azonban az alacsony teljesítmény, és a gyártási nehézségek keresztülhúzták a piaci sikert. A hibákból tanulva a Transmeta megtervezte az Efficéont, amely már versenyképes teljesítményt nyújtott még alacsonyabb energiafelvétel mellett, azonban az Intel ekkorra már lendületbe jött, és elárasztotta a piacot a Centrinóval és a Pentium M-mel. A Transmeta annak ellenére, hogy úttörője volt a valóban mobil számítógépek megalkotásában, végleg kiszorult a processzorpiacról, és ma{{mikor}} már főképp szellemi tulajdona licenceléséből, valamint szolgáltatások nyújtásából élszármazik bevétele.
 
'''Intel Pentium M''': az Intel 2003-ban, a Centrinóval mutatta be az első Pentium M-et, a Banias kódnéven fejlesztett processzort. A Banias izraeli tervezésű, melyet a mérnökök a [[Pentium III]] alapjaiból kiindulva, de jelentős és átfogó módosításokat eszközölve alkottak meg. [[Órajel]]ei 900 és 1700 megahertz között alakultak, amelyek közül a 900 megahertzes ultra-alacsony feszültségű (ULV, ultra-low voltage), az 1100 és 1200 megahertzes változatok pedig alacsony feszültségű (LV, low-voltage) változatok voltak. A Pentium M chipek több lépcsőben képesek változtatni órajelüket annak függvényében, mennyi teljesítményre van szükség, ezzel jelentős energiát spórolva meg. Ez az ún. Enhanced SpeedStep technológia. A Pentium M nem csak a Centrino részeként, hanem önállóan is piacra került, így más gyártók chipjeivel is kombinálható.
107 ⟶ 104 sor:
'''Intel Celeron M''': a Celeron M chipek megegyeznek a Pentium M processzorokkal, [[piaci szegmentáció|piacszegmentálás]]i okok miatt azonban alacsonyabb órajeleken, kisebb gyorsítótárral rendelkeznek, ami jóval alacsonyabb teljesítményt eredményez, és deaktiválták a fogyasztást csökkentő SpeedStepet is. Ennek megfelelően áruk is kedvezőbb, így az olcsó notebookokba szerelik őket.
 
'''Intel Core Duo/Solo''': az Intel 2006 januárjának elején mutatta be a Pentium utódjának szánt Core márkacsalád első tagját, a Yonaht (Jónás). JónásA Yonah a világ első kétmagos mobilchipje. Ugyan a Dothanre alapul, lényeges módosításokat eszközöltek rajta annak érdekében, hogy tovább javuljon a teljesítménye. A Yonah-nak létezik egy processzormaggal rendelkező változata is, mely az azonos órajelű Dothaneknél valamivel nagyobb számítási teljesítmény elérésére képes szerényebb áramfogyasztási mutatók mellett. A kétmagos Yonah maximális fogyasztása ugyanakkor csekély mértékben nőtt egymagos elődjéhez képest, ugyanakkor nem leterhelő feladatokat (böngészés, szövegszerkesztés, hang- és videolejátszás) kisebb energiafelvétellel végez el.
 
==== AMD ====
'''AMD Turion 64''': Az Advanced Micro Devices (AMD) 2005 márciusában indította útjára első saját notebook processzor márkáját, a Turion 64-et. A Turion 64 a már korábban megismert [[Opteron]] és [[Athlon 64]] processzorokkal majdnem teljesen azonos felépítésű, a különbség az alacsony fogyasztásra való finomhangolásban rejlik. A 64-es szám azt jelzi, hogy a chip a 64 bites [[AMD64]] kiterjesztést is kezeli, igaz ennek gyakorlati jelentősége a Windows [[Windows Vista|Vista]] megjelenéséig megkérdőjelezhető, mivel kevés 64 bites alkalmazás áll rendelkezésre, jellemzően teljesítményéhes, professzionális célszoftverek. Ennek megfelelően a legtöbb turionos notebookot 32 bites Windows XP-vel szállítjákszállították továbbra is. A Turion család két fővonalra oszlik jelenleg, az MT és az ML jelölésűekre. Ezek a fogyasztási kategóriát jelzik: az MT az alacsonyabb, az ML a magasabb fogyasztást jelzi. Analógiaként az MT megfeleltethető lenne az Intel LV, azaz low-voltage chipjeivel. A betűk után látható szám pedig a relatív teljesítményre igyekszik utalni: minél magasabb, annál erősebb a chip.
 
'''AMD Turion 64 X2''': A Turion kétmagos változata, mely 2006 májusában debütált.<ref>{{cite web|url=https://www.amd.com/us-en/Corporate/VirtualPressRoom/0,,51_104_543~108456,00.html |title=AMD Delivers Multi-Tasking Performance On-The-Go With First 64-Bit Dual-Core Mobile Processor |date=2006-05-17 |publisher=[[AMD]] |access-date=2008-09-09 |archive-url=https://web.archive.org/web/20081012234035/http://www.amd.com/us-en/Corporate/VirtualPressRoom/0%2C%2C51_104_543~108456%2C00.html |archive-date=12 October 2008 |url-status=live }}</ref> A chipek az MT és az ML energiakategóriákba tartoznak.
'''AMD Turion 64 X2''': A pletykák alapján májusban érkezik a Turion kétmagos változata, amely Turion 64 X2 jelölést fog viselni. A kiszivárgott információk alapján ezek a chipek a jelenlegi MT és ML energiakategóriákba fognak belesni.
 
=== Akkumulátor ===
118 ⟶ 115 sor:
 
=== Hűtés ===
A laptopok egyik legkényesebb pontja a hűtés, ugyanis a viszonylag kis méretű gépekben nagy mennyiségű hő keletkezik, melynek az elvezetése nem egyszerű feladat. Az asztali gépeknél megszokott hűtőventilátorhűtőventillátor nehezebben tudja átfújni a laptop házába beszívott levegőt a zsúfolt alkatrészek miatt, és a por is könnyebben megtapad rajtuk. Hordozhatóságuk miatt eleve jobban ki vannak téve szennyezettebb környezetnek.
 
A jobb hőelosztás, a hatékonyabb hűtés megoldására az 1980-as években kezdte el alkalmazni a Sony az ún. hőcsövet (''heat-pipe''), amely egy zárt rézcsőben folyadékot tartalmaz, ami a melegedő alkatrészektől felvett hő hatására elpárolog és a nyomás növekedésével a cső hidegebb részébe áramlik, ahol ismét folyékony halmazállapotúvá válik, majd visszafolyik, így biztosítva a hűtőkört.<ref>{{cite web |url=https://www.techbriefs.com/component/content/article/tb/supplements/etb/briefs/32156 |title=Heat Pipes for Temperature Control in Electronics |date=19980701 |accessdate=20220216 |author=Thermacore |publisher=Tech Briefs}}</ref><ref>{{CitPer |aut=C. M. Feroz et al |tit=Thermal Performance of Parallel Miniature Heat Pipe System |per=ICME Proceedings |ann=2009 |url=https://www.academia.edu/217122/Thermal_Performance_of_Parallel_Miniature_Heat_Pipe_System}}</ref>
127 ⟶ 124 sor:
A világpiacot uraló márkák, mint a [[Dell]], [[Hewlett-Packard|HP]], [[IBM]], [[Lenovo]], [[Acer Inc.|Acer]] egyike sem végez termelést, modelljeiket szerződéses gyártóktól vásárolják. A márkavállalatok tevékenysége teljes egészében a marketingre összpontosul, azaz a piac igényeinek feltérképezésére és szoros követésére, a gépekkel szembeni specifikációk meghatározására, a márkakép menedzselésére, valamint az értékesítésre. Egyes japán vállalatok még rendelkeznek saját gyártással, amely jellemzően a drágább, komolyabb minőséget képviselő modellekre összpontosul, míg az olcsóbb vonalak tervezését és termelését szintén [[kiszervezés|kiszervezték]].
 
Az utóbbi években azonban felbukkantak a piacon egy negyedik típushoz tartozó szereplők, amelyek szerződéses gyártás mellett saját márkával is megjelentek. Ezt a mozgást a szerződéses gyártás fojtogatóan vékony profitrátája indokolja. A következő, nem teljes lista tartalmazza a notebookiparban érdekelt vállalatokat.
 
=== Szerződéses eredeti notebookgyártók ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Laptop”