„Vágó (foglalkozás)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Filmművészet kategória eltávolítva (a HotCattel)
5. sor:
A szakma – és maga a kifejezés is – a filmgyártás hőskorszakából származik, amikor a filmszalagra vett, különböző időpontban és helyszíneken készült felvételeket a film végleges összeállításakor a rendező elképzeléseinek megfelelő hosszúságú és sorrendű jelenetekké állították össze. Ekkor a filmszalagot fizikailag el kellett vágni, majd az új sorrendnek megfelelően összeilleszteni, ragasztani.
 
A játékfilmek az 1970-es években átlagosan 50-100 jelenetből álltak, melyek további 4-500 beállításra bomlanak. A film ritmusát ezeknek a beállításoknak a hossza határozza meg, melyeknek az összeállítását az utómunkálatok során a vágó végzi el.<ref>{{CitLib|szerző=[[Ábel Péter (filmtörténész)|Ábel Péter]] |cím=Új filmlexikon |kötet=I. |hely=Budapest |kiadó=Akadémiai Kiadó |év=1973 |oldal=332 }}</ref> A 20.–21-21. század fordulóján a digitalizáció révén a vágás már kevésbé manuális, mint digitális ismereteket kívánó szakma: a vágók videószerkesztő szoftverek segítségével dolgozzák fel a digitalizált filmanyagot.<ref>{{CitWeb |url=https://npp.munka.hu/szulok/foglalkozas/371512 |szerző= |cím=Vágó (film- és videógyártás) |év=2012 |oldal= |elér=2020-11-18 |weblap=Nemzeti Pályaorientációs Portál }}</ref>
 
==Kapcsolódó szócikkek==
12. sor:
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
 
== További információk ==
* Walter Murch: ''Egyetlen szempillantás alatt. Gondolatok a filmvágásról''; ford. Edelényi János; Francia Új Hullám, Bp., 2010 (''Szerzőifilmes könyvtár'')
* Varga Balázs: ''Final cut. Tankönyv''; Színház- és Filmművészeti Egyetem, Bp., 2013 + DVD
* Kármentő Éva: ''Muszter. Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől''; Múlt és Jövő, Bp., 2017
 
{{Nemzetközi katalógusok}}