|
'''Juhászlak''', ([[1899]]-ig és [[1939]]–[[1944]] között ''Runyina'', {{ny-sk|Runina}}, {{ny-uk|RuninaРуніна / Runyina}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Szinnai járás]]ában. 2001-ben 91 lakosából 62 ruszin és 23 ukrán volt.
==Fekvése==
[[Szinna|Szinnától]] 28 km-re északkeletre, a [[Keleti-Beszkidek]]ben, a lengyel határ mellett fekszik.
==Története==
[[1569]]-ben ''Ronua'' néven említikemlítették először, mint a homonnai[[homonna]]i uradalomhoz tartozotttartozó [[soltész]]jogú települést. Magyar nevét onnan kapta, hogy a falu lakosai egykor főként juhtenyésztéssel és fakivágással foglalkoztak. [[Vályi András]] ''Magyar országnak leírása'' című művében ezt írja: ''"RUNYINA„RUNYINA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Topolyához, n. ny. Ruszkához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot középszerűen, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás; erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán."”'' [http://php.arcanum.hu/fszek/valyi/root/0001/0003/0002/0454-2775.html] A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. 1910-ben 555, többségben [[ruszinok|ruszin]] lakosa volt, jelentős [[lengyelek|lengyel]] és német kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Szinnai járás]]ához tartozott.
1910-ben 555, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és német
kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Szinnai járás]]ához tartozott.
==Nevezetességei==
*Ortodox[[1796]]-ban épült ortodox temploma.
==Külső hivatkozások==
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-177522&pos_y=-1203870&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Runina%2C%20Snina Juhászlak Szlovákia térképén]
[[Kategória:Szlovákia települései|Juhaszlak]]
{{DEFAULTSORT:Juhaszlak}}
{{Szinnai járás}}
[[en:Runina]]
[[eo:Runina]]
[[sk:Runina]]
| 