„Itália egyesítése” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Kézi visszaállítás Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Egyértelműsítő hivatkozások |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:20C:84A5:E9FD:DCF4:558A:50 (vita) szerkesztéséről Literatúró szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
6. sor:
A [[napóleoni háborúk]] lezárásaként született 1815-ös [[bécsi kongresszus]] az itáliai fejedelemségek feletti uralmat felosztotta a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] és a [[Bourbon-ház]] között. A '''Risorgimento''' (magyarul ''„újjászerveződés”)'' jelszavával nemzeti mozgalom alakult ki, amely Itália egyesítését tűzte ki céljául. A [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] a mozgalom népszerűségét saját expanzionista céljaira használta fel. A [[Savoyai-ház]]ból származó szárd–piemonti királyok a háborúk során több kudarcot szenvedtek el, de következetes politikájuk [[1861]]-ben elvezetett az egyesített [[Olasz Királyság]] létrejöttéhez, a szárd–piemonti uralkodó koronája alatt.
A korábbi nemzeti felkeléseket – 1820-ban, 1831-ben és 1848-ban – leverték, és a [[Giuseppe Mazzini]] által megalakított [[
Az új olasz állam további terjeszkedése során [[1866]]-ban a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ban – saját csapatainak veresége ellenére – megszerezte [[Veneto]] tartományt. [[1870]]-ben, a [[porosz–francia háború]] előestéjén, a Vatikánt biztosító francia csapatok kivonulása után az Olasz Királyság elfoglalta és bekebelezte a [[pápai állam|Pápai Állam]]ot, majd [[1918]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[Saint-germaini békeszerződés (1919)|Saint-Germain-i békeszerződésben]] megszerezte az [[antant]] által korábban odaígért [[Trentino-Alto Adige|Dél-Tirol]]t és [[Friuli-Venezia Giulia]] tartományokat is.
|