„Henry Beaufort (bíboros)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Egyházi személyek kategória eltávolítva; Angol egyházi személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a link egyértelműsítés AWB |
||
40. sor:
| sírhely = Winchesteri katedrális
}}
'''Henry Beaufort bíboros''' (Beaufort-kastély, [[Anjou (történelmi régió)|Anjou]], [[1374]]. – [[Winchester (Nagy-Britannia)|Winchester]], [[1447]]. [[április 11.]]) [[Angolok|angol]] egyházi személy és államférfi volt. 1435 és 1443 között a gyengeelméjű király, [[VI. Henrik angol király|VI. Henrik
== Korai évek ==
Henry Beaufort apja [[Genti János lancasteri herceg]], [[III. Eduárd angol király]] fia, anyja Catherine Swynford volt. Beaufort házasságon kívül született. Három testvére volt, John, Somerset későbbi grófja, Thomas, a leendő exeteri herceg és Joan. Genti János később feleségül vette szeretőjét, és a gyerekeit elismerte a pápa és 1397. február 9-én a parlament is. Henry Beaufort [[Aachen]]ben jogot tanult, majd 1388-89-ben [[Cambridge (Cambridgeshire)|Cambridge]]-i diák volt. 1390-91-ben az [[oxford]]i Queen's College hallgatója volt.{{refhely|English Monarch}}
Unokatestvére, [[II. Richárd angol király]] uralkodása alatt, 1397-ben az [[Oxfordi Egyetem]] kancellárja, 1398. július 14-étől Lincoln püspöke lett. Ebben az időben Alice FitzAlannal, Arundel grófjának lányával volt viszonya, amelyből 1402-ben egy el nem ismert lány, Jane Beaufort született.{{refhely|English Monarch}} 1399-ben elkísérte a királyt [[írország]]i hadjáratára. Eközben II. Richárd száműzött féltestvére, [[IV. Henrik angol király|Henry Bolingbroke]] visszatért Angliába franciaországi száműzetéséből, és királlyá koronáztatta magát.{{refhely|English Monarch}}
== A király mellett ==
1403-tól IV. Henrik királyi tanácsának tagja, Anglia főkancellárja. 1404. november 19-én Winchester püspökének nevezik ki, amivel nagy vagyonhoz jut. Miután a király egészsége annyira megromlott, hogy képtelen lett az ügyek intézésére, fia, a leendő [[V. Henrik angol király]] vette át a tanács vezetését. A püspök 1411 és 1413 között rossz viszonyban volt a walesi herceggel, de amikor az trónra lépett, ismét kancellárnak nevezte ki őt. Annak érdekében, hogy még magasabb pozícióba jusson, az egyházon belül is emelkedési lehetőségeket keresett.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
1417-ben lemondott a kancellári pozícióról, és elutazott a [[konstanzi zsinat]]ra. Beaufort befolyását felhasználva közbenjárt a későbbi [[V. Márton pápa]] megválasztásáért. A katolikus egyházfő viszonzásul bíborosi és pápai legátusi tisztséget ajánlott, de a király kívánságára, aki attól tartott, hogy Beaufort túl hatékonyan képviseli majd a [[vatikán]]i politikát, ezekről lemondott.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}{{refhely|English Monarch}}
1422-ben V. Henrik meghalt Franciaországban, és a kilenc hónapos [[VI. Henrik angol király|VI. Henrik]] lett az angol király, ami nagy lehetőséget kínált a bíborosnak. Beaufort 1424-ben ismét kancellár lett, és 1426-ig hivatalban maradt. Kancellársága idején folyamatos harcban állt unokaöccsével, Humphrey Plantagenet gloucesteri herceggel, aki amiatt támadta, hogy egyszerre tölt be magas állami és egyházi tisztséget.{{refhely|English Monarch}}
1426-ban a pápa St. Eusebius bíborosává tette. Pápai legátusként 1427-ben a [[husziták]] ellen vonult, de csapatai vereséget szenvedtek augusztus 4-én a [[tachovi csata|tachovi csatában]]. 1429-ben keresztes háborút hirdetett a husziták ellen, majd csapatokat toborzott Angliában, de végül Franciaországba irányította őket az angol sereg megsegítésére.{{refhely|English Monarch}}
1431-ben Henry Beaufort elnökölt [[Jeanne d’Arc]] tárgyalásán.{{refhely|English Monarch}} 1435 és 1439 között sikertelen kísérleteket tett a [[százéves háború]] lezárásra.{{refhely|Encyclopaedia Britannica}} 1442-ben hajlandó volt anyagilag támogatni egy angol sereg franciaországi kiküldését, ha unokaöccse, John Beaufort, Somerset hercege vezetheti azt. A vállalkozás balul sült el, és az angolok elvesztették az V. Henrik által elfoglalt területek többségét. Somerset kegyvesztett lett, és a bíboros is visszavonult a politikától. Henry Beaufort 1447. április 11-én a winchesteri püspöki palotában hunyt el. Holttestét a város katedrálisában helyezték örök nyugalomra.{{refhely|English Monarch}}
67. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
{{DEFAULTSORT:Beaufort Henry}}
[[Kategória:1447-ben elhunyt személyek]]
| |||