„Atom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:12D:77F1:0:30:1DF2:5D01 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
64. sor:
Az azonos rendszámú, de különböző neutronszámú atomfajtákat [[izotóp]]oknak hívjuk: eltérő neutronszámuk miatt a tömegük is különböző. Adott kémiai elem (atomfajta) különböző izotópjait a [[tömegszám]]mal jellemezzük, melyet megkapunk, ha a protonok számát összeadjuk a neutronok számával. A [[hidrogén]]nek (Z=1) például három, a [[szén]]nek (Z=6) pedig hét izotópja van. Ezeket a következőképpen jelöljük:<sup>1</sup>H, <sup>2</sup>H, és <sup>3</sup>H, illetve <sup>10</sup>C, <sup>11</sup>C,<sup>12</sup>C, <sup>13</sup>C, <sup>14</sup>C, <sup>15</sup>C, <sup>16</sup>C. Az izotópok kémiai tulajdonságai mindig azonosak, de fizikai tulajdonságaik kis mértékben eltérőek lehetnek. Élettartamuk is rendkívül eltérő lehet ([[radioaktív]] izotópok). A természetben rendszerint valamelyik izotóp van túlsúlyban: a hidrogén izotópjai közül például 6500 db 1-es tömegszámú atomra jut egy db 2-es tömegszámú izotóp.
Egy atomfajta (kémiai elem) relatív [[atomtömeg]]ét izotópjainak átlagtömegéből számítjuk ki, úgy, hogy figyelembe vesszük azok előfordulási arányát. Ebből kifolyólag az atomtömegek nem egész számok. 2 része van, az atom és az elektronfelhő.
== Az atomok kölcsönhatásai ==
| |||