„Vékonybél” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:2A0A:ED00:3D36:28EF:E091:161E (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
2. sor:
[[Fájl:Illu small intestine.jpg|bélyegkép|A vékonybél hasfali vetülete]]
A '''vékonybél''' ''(intestinum tenue)'' az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza, a [[gyomor]] és a [[vastagbél]] között helyezkedik el. Három részből áll:
* [[patkóbél]] ''(duodenum)'': a gyomor [[pylorus]]tól a [[Treitz-szalag]]ig tart.
* [[éhbél]] ''(jejunum)'': [[Treitz-szalag]]tól éles határ nélkül folytatódik az ileumba.
* [[csípőbél]] ''(ileum)'': ileocoecalis szájadékig tart.
A bélrendszer leghosszabb része.
== Etimológia ==
A '''vékonybél''' elnevezés a vékonybélnek a [[vastagbél]]hez viszonyított kisebb átmérőjére vonatkozik.
A [[patkóbél]] elnevezés a bélszakasz alakjára utal. A ''duodenum'' szó a hosszúságából ered, a latin ''duodenum digitorum'' kifejezés jelentése: 12 ujjnyi. Az ''epésbél'' elnevezés az epe ebbe a bélszakaszba történő belépésére utal.
Az [[éhbél]] elnevezés arra utal, hogy boncoláskor általában üresen találják, mert perisztaltikája egy ideig a [[halál]] után is működik.
A [[csípőbél]] a hasüreg alsó részéig terjed, jobb és bal oldalon a csípőlapátok szomszédságáig.
== Embriológia ==
A duodenum suprapapillaris része ([[Vater-papilla]] feletti) az előbélből, a duodenum infrapapillaris része, valamit az éhbél és csípőbél a középbélből fejlődik ki. A szikhólyag és a foetalis bél között összeköttetés van, amely az 5. embrionális héten záródik és eltűnik, ha nem, Meckel-divertikulum formájában fennmaradhat.
== Méretek ==
Az [[ember]] vékonybele 5–7 m hosszú, átmérője oralisan 2,5–3 cm, aboralisan 2-2,5 cm.
== Anatómia ==
=== A vékonybél anatómiai felépítése ===
A vékonybél az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza, a gyomor és a vastagbél között helyezkedik el. A tápanyagfelszívódás szempontjából a vékonybél az elsőszámú anatómiai struktúra. A vékonybél ezen kívül az emberi szervezet „legnagyobb” immunszerve is. Számos biológiailag aktív amint és pepiidet termel, amelyek részben endokrin, részben parakrin módon szabályozzák az emésztés, motilitás és felszívódás folyamatát.
=== 3 fő szakasz ===
A vékonybél 3 fő szakasza a duodenum (nyombél, patkóbél), a jejunum (éhbél) és az ileum (csípőbél). A patkóbél elnevezés a bélszakasz alakjára utal. A duodenum szó a hosszúságából ered, a latin duodenum digitorum kifejezés jelentése: 12 ujjnyi. Az éhbél elnevezés arra utal, hogy boncoláskor általában üresen találják, mert perisztaltikája egy ideig a halál beállta után is működik. A csípőbél a hasüreg alsó részéig terjed, jobb és baloldalon a csípőlapátok szomszédságáig.
'''A vékonybél teljes hossza kb 4-7 méter.''' Átmérője az orális felén 2,5–3 cm, az aborális felén 2-2,5 cm. A duodenum és a jejunum közötti határ a duodenum lefutása, a környező parenchymalis szervek és érképletek, illetve a Treitz-szalag alapján makroszkóposán jól felismerhető. A jejunum és ileum közötti határ már nem különül el élesen, a szövettani átmenet is fokozatos.
==== Belső felépítése ====
A vékonybél-nyálkahártya szervezetünk legnagyobb felülete, ahol a külvilággal érintkezik. Redőzete, az ún. Kerkring-redők makroszkópos szinten szolgálják a felszívódáshoz szükséges minél nagyobb felület kialakítását. A tápanyagok felszívódásának anatómiai egysége a bélboholy (villus), amely a rajta található mikrovillusokkal együtt kb. 200 m2 összfelületet biztosít a felszívódáshoz. A mikrovillusokon helyezkednek el az ún. kefeszegélyenzimek, amelyek az összes tápanyagféleség felszívódásához elengedhetetlen, végső emésztési fázist végzik.
Ezek az enzimek bontják le a diszacharidokat, oligo- és polipetideket és a lipideket. Az emésztésen kívül a vékonybél-nyálkahártyában történik a víz és az elektrolitok felszívódása is, noha ez kitüntetetten a vastagbél feladata. Kizárólag a duodenumban találhatók a Brunner-mirigyek (glandulae duodenales), amelyek a submucosában helyezkednek el, és bőségesen tartalmaznak nyáktermelő kehelysejteket. Ezek a mirigyek a Lieberkühn-cryptákban lévő mirigyekkel együtt termelik a vékonybélnedvet, amely részben az emésztést, részben a nyálkahártya védelmét szolgálja.
==Ér- és idegellátás==
=== Vérellátás ===
[[Fájl:Gray533.png|bélyegkép|Duodenum vérellátása]]
[[Fájl:Gray534.png|bélyegkép|Jejunum és ileum vérellátása (az [[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]] ágrendszere)]]
A vékonybelet két fő artériából (a.) származó erek látják el vérrel: '''[[truncus coeliacus]]''' és az '''[[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]]''':
* [[arteria pancreaticoduodenalis superior|'''a. pancreaticoduodenalis superior''']] ([[aorta]] » [[truncus coeliacus]] » [[arteria hepatica communis|a. hepatica communis]] » [[arteria gastroduodenalis superior|a. gastroduodenalis superior]]): a patkóbél felső suprapapillaris részét látja el vérrel.
* [[arteria pancreaticoduodenalis inferior|'''a. pancreaticoduodenalis inferior''']] ([[aorta]] » [[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]]): a patkóbél distalis (infrapapillaris) részét látja el.
* jejunumot és ileumot ellátó artériák ([[aorta]] » [[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]]):
** '''aa. jejunales''': 3-6 hosszú és vaskos artéria, az éhbél számára.
** '''aa. ileales''': 5-10 rövid és vékony artéria, a csípőbél számára.
A jejunum kezdeti szakasza és az ileum végének (terminalis ileum) vérellátása sajátos:<br />
:Duodenojejunalis átmenet vérellátása:
* duodenojejunalis szög artériája: [[arteria pancreaticoduodenalis inferior|'''a. pancreaticoduodenalis inferior''']]-ból vagy az előbbi artéria és az első jejunalis artéria közös törzséből táplálkozik.
* Néha az első két jejunalis artéria közötti anasztomózis hiányozhat.
:A terminalis ileum vérellátása:
Az utolsó ileumkacs, valamint a hozzá tartozó mesenterium vérellátása szegényes (Treves-féle avasculris rész). Az utolsó ileum artéria és az [[arteria ileocolica|a. ileocolica]] ilealis ága között anasztomózis áll fenn.
A [[mesenterium]]ban a jejuno-ileumot ellátó artériák két ágra oszlanak, és az egymással szomszédos artériák érárkádokat hoznak létre. A vékonybél oralis (felső) részén egy sor árkádot alkotnak, aboralis (alsó) szakaszon többszintű (2-5) árkádot képeznek. Az utolsó árkád, a bél szélétől néhány centiméterre a béllel párhuzamosan halad, ebből a bélre merőleges artériák indulnak, ezek a Dwight-féle egyenes erek. Az egyenes erek kb. 4 mm távolságra erednek egymástól, párban vagy eredés után oszlanak két ágra, amelyek majd a bél jobb és bal oldalán haladnak körbe. A belet elérve átfúrják a muscularis réteget, és a submucosában hálózatot alkotnak, majd a mucosa irányába ágakat adnak.
=== Vénás elvezetés ===
[[Fájl:Gray591.png|bélyegkép|A vékonybél vénás elvezetése, a [[vena portae|v. portae]] rendszer része]]
A vénák nagyjából az artériákat követik, számuk kisebb, mint az artériáké, egymással gazdag anasztomózis rendszert alakítanak ki, végül a [[vena mesenterica superior|vena (v.) mesenterica superiorba]] és [[vena portae|v. portaeba]] ömlenek.
33 ⟶ 90 sor:
;* '''[[nervus vagus]]'''
== Szövettan ==
== Stinales), amelyek kb. 600%-kal megnövelik bélfelszínt. A vékonybél teljes belső felszínén megtalálhatók, nagyobb számban a [[duodenum]] és [[jejunum]] szintjén. ==▼
'''Mucosa''' (nyálkahártya):
** Rétegei:
* ''Egyrétegű hengerhám'' béleli (epithelium).
* A ''lamina propria (corion):'' kötőszöveti sejtekből, vér- és nyirokerekből, kapillárisokból áll, a villusok vázát képezi.
* ''Muscularis mucosae'': vékony izomréteg a lamina propria és submucosa között.
** '''A hámréteget alkotó sejtek''': elsősorban enterocyták, ezek szintjén történik a tápanyagok felszívódása, ezek között számos más sejt is helyet foglal: kehelysejt (nyákot termel), Paneth-sejt (feltételezhetően a baktériumflóra szabályozásában van szerepe), M-sejt (antigén prezentáló sejt), APUD-sejt (amine precursor uptake and decarboxylation) (endokrin sejtek).
** '''A nyálkahártyában található képletek''':
▲
* Lieberkühn-mirigyek (crypta intestinalis, glandulae intestinales): hámbetüremkedések a lamina propriába, a villusok alapjánál.
* Folliculi lymphatici: limfocita tömörülések képezik.
| |||