Wikipédia

„1706–1707-es egyesülési törvények” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Jog kategória eltávolítva; Jogszabályok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A törvények két azonnali következménnyel jártak. Egyfelől új államot hoztak létre, [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia Királyságát]] (bár maga a név nem hivatalosan már 1603 óta használatban volt, hiszen ekkortól Anglia és Skócia [[perszonálunió]]ban állt). Wales is Nagy-Britannia része volt ekkor, mivel [[az 1535–1542-es Walesi Jog Törvények]] alapján Angliához tartozott. Másfelől pedig a két parlamentet feloszlatták és helyükbe létrehozták Nagy-Britannia [[Brit parlament|Parlamentjét]] (vagy ahogy akkor nevezték, a "Parlamentek Unióját"). Ez az angol parlament korábbi épületében ülésezett [[Westminster]]ben. Skócia ezentúl 16 főnemest delegálhatott a 206 fős Lordok házába, az 568 fős alsóházba pedig 40 képviselővel rendelkezhetett.
 
A két ország ezentúl egy vámterületet alkotott, mindenkire ugyanaz a vámtétel vonatkozott, valamint az egyik ország lakóit korábban megillető vám- és kereskedelmi kedvezmények hatálya automatikusan kiterjedt ezután a másik korábbi állam állampolgáraira. A törvények rendelkezek arról is, hogy melyik országrész milyen arányban járul hozzá a közös költségvetéshez. Ez az arány 1:40 volt -– Skócia egy egységnyit fizetett, míg Anglia 40-et. Az arányok tükrözték a tényleges gazdasági helyzetet.
 
A törvények elismerték az anglikán államvallás és a skót [[Presbiterianizmus|presbiteriánus]] egyház ''(Kirk)'' egyenrangúságát.
 
Az angol uralkodó kapott jogot arra, hogy meghatározza, hogy a két korábbi ország címere, a Szent András kereszt, illetve a Szent György kereszt milyen formában lesznek egyesítve -– a végül egyesített felségjeleket együttesen ''Union Jack'' néven emlegetik. A törvények ezen túlmenően úgy határoztak, hogy a trónt ezután Zsófia hercegnő, [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] unokája és rajta keresztül a [[Hannover uralkodóinak listája|hannoveri dinasztia]] örökölje.
 
==Hatása==
15. sor:
==Források==
*{{CitLib|cím=Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény |közreműködők=szerk. Poór János |hely=Budapest |kiadó=Osiris Kiadó |év=2000 |isbn=9633797810 |url=http://tortenelemszak.elte.hu/images/toriszak/Kora_ujkori_egyetemes.pdf }}
*{{CitLib |szerző=[[Hajnal István]] |cím=Az újkor története |hely=Budapest |kiadó=Magyar Szemle TárasaságTársaság |év=1936 |url=http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0001/0004-d6.html }}
*{{CitLib|cím=A kora újkor története |közreműködők=szerk. Poór János |hely=Budapest |kiadó=Osiris Kiadó |év=2009 |isbn=9789632760131 |url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_kora_ujkor_tortenete/ch02s03.html |fejezetszerző=Kontler László |fejezetcím=Királyság, rendiség és alkotmányosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angliában és Nagy-Britanniában }}
*{{CitLib|szerző=[[Hahner Péter]] |cím=A régi rend alkonya |alcím=Egyetemes történet 1648-1815 |hely=Budapest |kiadó=Panem Kiadó |év=2006 |isbn=9789635454280 |oldal=170. old. }}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/1706–1707-es_egyesülési_törvények”