„Al-Ádil Szalámis egyiptomi szultán” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Petike332 (vitalap | szerkesztései)
Hivatkozásjavaslatok funkció: 2 hivatkozás hozzáadva.
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés kezdőknek javasolt feladat Javasolt szerkesztés: hivatkozások hozzáadása
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Petike332 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
 
31. sor:
'''Al-Ádil Szalámis''', eredetileg ''Badr ad-Dín Szalámis'' ([[Mamlúk Birodalom]], [[1272]] k. – [[Bizánci Birodalom]], [[Konstantinápoly]], [[1291]]) [[Az-Záhir Bajbarsz egyiptomi szultán|Bajbarsz]] fia, az [[egyiptom]]i [[bahrijja|bahrí]] [[mamlúk]]ok hatodik szultánja volt (uralkodott [[1279]] augusztusától ugyanaz év [[november 27.|november 27-éig]]). Neve a [[mongol nyelv|mongol]] Szülemis arabos változata, teljes titulusa pedig ''al-Malik al-Ádil,'' melynek jelentése: „az igazságos király”.
 
A [[Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán|Kalávún al-Alfí]] vezette bahrí mamlúkok tették trónra, miután kevesebb, mint két évnyi uralkodás után megbuktatták féltestvérét, a saját kíséretére (husszákijja) támaszkodni próbáló [[Asz-Szaíd Muhammad egyiptomi szultán|asz-Szaíd Muhammad Baraka Hán]]t, aki az [[al-Hákim]] [[kalifa]] közreműködésével kötött megegyezés értelmében [[szíria]]i a [[al-Karak]] várába vonult el híveivel együtt. A hétéves gyermek helyett az [[atabég]]gé kinevezett Kalávún gyakorolta a hatalmat, aki igyekezett megnyerni mind Bajbarsz udvartartását (záhirijja), mind Baraka Hán [[Kairó]]ban maradt híveit. Két fő riválisa közül Bajszarí nem fogadta el a szultánságot, Szunkur al-Askar [[Damaszkusz]] helytartója lett, az alacsonyabb rangú mamlúkok pedig átálltak a [[régens]] oldalára.
 
[[1279]]. [[november 27.|november 27-én]] Kalávún akadály nélkül mondatta le Szalámist, akit bátyja után küldött al-Karakba egy harmadik testvérükkel, Hadirral együtt. Baraka Hán [[1280]]-as halálát követően az al-Maszúd címet felvevő Hadir lett a család feje, de [[1286]]-ban megadták magukat a magát al-Manszúrnak nevező Kalávúnnak. [[Kairó]]ba kerültek, tisztes őrizetbe, majd a szultán [[1290]]-es halálát követően [[Konstantinápoly]]ba küldték őket túszként. Szalámis itt halt meg [[1291]]-ben, Hadirt később visszahívták, és békében élte le életét Egyiptomban.