„Kvadráns” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Ulugbek |
||
5. sor:
A műszer első, részletes ismertetése [[Ptolemaiosz Klaudiosz]] nagy művében, a híres arab fordítás címe alapján gyakran '''Almageszt'''nek nevezett ''Mathématiké szüntaxisz''ban maradt ránk; ugyanitt írja le kora egyéb csillagászati műszereit: a [[meridián-gyűrűt]], a [[gnómon]]t (árnyékvető pálcát) és az [[armilláris szféra|armilláris szférát]] (gyűrűstekét) is.
A hordozható kvadránsokat az arab csillagászok a valódi (napóra szerinti) idő meghatározásának pontosítására jelentősen tökéletesítették. Az antik világ és a középkori mohamedán csillagászok műszereinek többsége aránylag kicsi, kézben tartható és hordozható eszköz volt, a kvadránst is ilyenné alakították. Ezzel a gyakorlattal a 15. század tájékán szakítottak: a műszer beosztást hordozó köríveit több tucat méteresre növelték, és így mintegy fél fokra javították a mérés pontosságát. [[Timur Lenk]] unokája, [[
A negyedkörív alakú kvadráns továbbfejlesztése a négyzet alakú [[mérőkvadrát]] (quadratum geometricum). Egy ilyen, fából készült, két méter oldalhosszú mérőkvadrátot ajándékozott [[Georg Peuerbach]], a bécsi egyetem magisztere 1460-ban [[Vitéz János]] nagyváradi püspöknek (a későbbi esztergomi érseknek). Ezidőtájt a mérési hiba fő oka még mindig a körosztó műszerek, illetve gépek hiánya volt: a fokbeosztás ezen a fennmaradt műszeren is szabad szemmel láthatóan egyenetlen.
| |||