„Juhötvened” változatai közötti eltérés

A '''juhötvened''' (latinul ''quinquagesima ovium;'' szerbül ''travnina,'' a. m. ’fűpénz’) a középkori, 13–16. századi [[Magyarország]], [[Erdély]] és [[Szerbia]] egyik [[adó]]fajtája volt, amelyet az ötven [[juh]]nál vagy [[kecske|kecskénél]] nagyobb állományt birtokló [[románok|román]] és más [[vlach jog]]ú ([[cincárok|cincár]], [[szerbek|szerb]], [[ruszinok|ruszin]]) [[transzhumálásTranszhumáló pásztorkodás|transzhumáló]] [[pásztor]]okra vetettek ki. A kirótt adót minden ötvenedik állat után kellett fizetni, kezdetben királyi [[regálé]]ként, később földesúri adóként. A juhötvened beszédéséről a [[kenézek]] gondoskodtak. A juhötvenedet országos szinten első ízben az [[1548]]. évi [[torda]]i országgyűlés szabályozta, amely kimondta, hogy ötven juh után egy bárányos és egy egyéves juhot, száz juh után két bárányos és egy egyéves juhot tartoznak adóban leróni a pásztorok.