„Csipke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Kislexikonon található Pallas szócikk cseréje az OSZK verzióra |
Az eredeti szócikk jelentős bővítése |
||
1. sor:
[[Fájl:Lace-maker.JPG|thumb|200px|Csipkeverés]]
A '''csipke''' apró mintás [[Textilipar|textília]], melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is. Ez a lyukacsos, áttört anyag könnyedsége, légiessége miatt igen reprezentatív megjelenésű, ezért az öltözködésben kapott először szerepet.
[[Fájl:Duchesse-brussel.jpg|right|thumb|200px|19. századi brüsszeli csipke, ''„Duchess”'' mintázattal]]▼
[[Fájl:Koronázási palást halasi csipke.JPG|right|thumb|200px|[[Koronázási palást]] terítő. (Csipkeház és Csipkemúzeum, Kiskunhalas)]]▼
[[Fájl:Csetneki Crochet Lace from Slovakia.jpg|200px|bélyegkép|Csetneki csipkedísz]]▼
▲A '''csipke''' apró mintás [[Textilipar|textília]], melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is. Ez a lyukacsos, áttört anyag könnyedsége, légiessége miatt igen reprezentatív megjelenésű, ezért az öltözködésben kapott először szerepet. Már az [[Árpád-kor]]i leletekből is megállapítható, hogy az uralkodók asszonyai nemcsak pompás ékszereket, hanem [[arany (kémiai elem)|arany]]fonálból varrott, áttört főkötőt viseltek.
A mai értelemben vett csipkét – akárcsak az üveg- és tükörművességet – az [[itália]]i [[reneszánsz]] indította világhódító útjára, a pompa városából, [[Velence (Olaszország)|Velencéből]]. Kezdetben viszonylag egyszerű, [[Geometria|geometrikus]] mintájú darabok készültek, a [[16. század]]tól azonban mind gyakoribbak lettek a leveles, virágos motívumok, ember- és állatalakok.
==Története<ref name=GH>{{cite book|author=Gervai Mária, Hábel Gabriella|title=Csipketörténeti érdekességek|publisher=A szerzők kiadása, Budapest|year=1995}}</ref>==
Feltételezések szerint az [[egyiptom]]i és [[koptok|kopt]] szőttesek széleldolgozásánál jelentek meg azok a rojtszerű csomózások, amelyek a csipkekészítés kezdeteit jelenthették. A [[vert csipke]] a középkori Itália tengerparti városaiból származik, ahol a halászok a hálókészítésben alkalmazták a későbbi csipkekészítés technikáját. [[1557]]-ből már egy mintakönyv is fennmaradt. A [[szászország]]i Érc-hegységben [[1561]]-ben Barbara Uttman (Uthmann) honosította meg ezt a technikát, onnan terjedt el aztán széles körben, és ezért őt tekintik – valójában nem megalapozottan – a csipkeverés feltalálójának. Itálián és Szászországon kívül [[Flandria|Flandriában]] is korán megismerték, itt kezdték először a [[len]]t használni a csipkeveréshez használt [[fonal]]ak alapanyagául. Egy flandriai festő, Quentin Mattys [[1495]]-ben készült egyik képén csipkeverőnőt ábrázolt.
[[Fájl:Reticella.jpg|bélyegkép|200px|Reticella]]
Kezdetben a csipkét elsősorban fehérneműk széleinek díszítésére használták. Az [[1600-as évek]]ben jelenek meg a viseletben azok a gallérok és kézelők, amelyeket már teljes egészükben csipkéből készítettek. A vert csipke mellett elterjedt a varrott csipke (reticella) használata is. Európa déli részein a varrott, északi részein a vert csipke volt népszerűbb. A legszebb, leggazdagabb mintázatú, legjobb minőségű csipkéket [[Németalföld]]ön, [[Brüsszel]]ben, [[Antwerpen]]ben, [[Gent]]ben és [[Mechelen (Belgium)|Mechelen]]ben készítették.<ref name=GH />
A csipkeipar virágkorát [[XIV. Lajos francia király]] uralkodásának (1643–1715) korára teszik, a csipkével díszített öltözékek a királyi udvarban rendkívül felkapottak voltak, de használatban voltak a polgári viseletben is.
A 16.–17. században zajló polgárháborúk miatt nagyon sok csipkeverő hagyta el Németalföldet és költözött át [[Franciaország]]ba ([[Lille]] környékére és [[Alençon]]ba), [[Anglia|Angliába]] és [[Spanyolország]]ba ([[Sevilla|Sevillába]], [[Barcelona|Barcelonába]]), meghonosítva ezekben az országokban a csipkeverést. Az angol csipke, az ún. „Point d’Angleterre” a brüsszeli csipke utánzata, onnan menekült csipkeverőktől származik.
'''Magyarországon''' a 11.–15. század között létesült temetőkből kerültek elő olyan párták, övek, amelyeken ezüsthuzalból vagy aranyozott fonalból készült vert csipkedíszítés volt. A losonci református templom kriptájában a [[16. század]]ban készült és vert csipkével díszített ruhát találtak. Az [[1300]]–[[1500]] közé eső időszakban a csipkeverők a gombkötők és paszományosok [[céh]]éhez tartoztak. A magyar viseletben a [[középkor]] végén általánosan használtak csipkével díszített kézkeszkenőket, fehérneműket. Érdekes módon a 16. századtól kezdve [[Kecskemét]]en betiltották a város lakóinak színes csipkével díszített ruhadarabok viselését, de az aranyozott fonalból készülteket szabad volt hordani. [[Selmecbánya|Selmecbányán]] betiltották a nők csipkeveréssel való foglalkozását. A [[17. század]]ban a [[Szepes vármegye|Szepességben]], [[Erdély]]ben magas színvonalon művelték ezt a mesterséget.
A [[19. század]]ban feltalált [[gépi csipkekészítés|csipkeverőgép]] elterjedésével azonban már kiszorult a kézzel vert csipke. Feledésbe is merült volna, ha a [[20. század]] elején néhány lelkes ember fel nem karolja és meg nem alapítja azokat a műhelyeket, iskolákat, ahol ezt a művészetet kézművesek tovább éltetik.
== Fajtái ==
A csipkének két alapvető fajtája van. Itáliából terjedt el a ''varrott csipke'', amelynek anyaga a fehér [[házi len|len]] fonal. Technikailag az a lényege, hogy a varrónők tűvel a kezükben egyetlen
== Viselete ==
A csipke a ruházaton mell-, gallér- és kézelőfodorként volt divatos, de nem csak díszként szolgált, hanem drága holmi lévén viselőjének társadalmi rangját, vagyoni helyzetét is érzékeltette. A [[17. század]]ban szinte plasztikaként ható, a kényelemre fittyet hányó, hatalmas csipkeköltemények születtek. Ugyanakkor a csipke igen korán megjelent az ágy- és párnahuzatokon is.
== Híres csipkekészítők<ref name=GH /> ==
=== Brüsszeli csipke ===
▲[[Fájl:Duchesse-brussel.jpg|right|thumb|200px|19. századi brüsszeli csipke, ''„Duchess”'' mintázattal]]
A
A belga csipkekészítés
A csipkekészítést technikáit is belga területen fejlesztették ki és vitték tökélyre. A varrott csipkét ma is készítik [[Aalst]] város környékén, ezt a csipkét a közeli Brüsszelben árusították a legkorábbi időktől fogva, ezért ''„brüsszeli csipke”'' néven vált ismertté. A másik technika a vert csipke, amely elsősorban [[Brugge]] város és környékén terjed el.
Mivel a csipkekészítés igen hosszadalmas és nehézkes folyamat, ma már nem léteznek csipkegyárak Belgiumban, de körülbelül ezren (túlnyomó részt 50 és 90 év közötti asszonyok) ma is készítenek csipkét kézzel.<ref>
== Magyarországon ==▼
▲Hazánkba több közvetítőn keresztül már a [[19. század]]ban eljutott a csipkekészítés, csipkevarrás, -horgolás és -verés technikája. Több ,,műhely" is kialakult a 20. század elejére. Először a felvidéki bányavárosokban terjedt el, így vált híressé elsőként a gömöri csipke. Ám hamarosan követte a [[csetneki csipke]] és a [[halasi csipke]] kialakulása is. Amilyen gyorsan elterjedt hazánk tájain a csipkeverés tudománya, olyan változatos motívumrendszerei alakultak ki, leggyakoribb mintái az életfa, a tulipánszerű virágminták, a pávatollas összetett virágzat, a gránátalma és az indás díszítés. Természetesen, a csipke eleinte nem önállóan fordult elő, hanem mint szegés, rendesen zsubrikolt dísszel is ellátott darabokon. Készültek menyasszony vállait és főkötőit díszítő leplek, vagy nagyobbak a gyermekágyas asszony ágya köré, és halottas lepelnek is.
Ma már a felvidéki csipkéknek, a gömöri, a liptói és szepességinek az összefoglaló nevét értjük [[gömöri csipke|gömöri csipkén]]
▲=== A gömöri csipke ===
▲Ma már a felvidéki csipkéknek, a gömöri, a liptói és szepességinek az összefoglaló nevét értjük [[gömöri csipke]] alatt. A legnagyobb részük egyetlen motívumnak egymás mellé helyeződéséből, ismétlődéséből áll. A Felső-Gömörben található régi, öltéssel előállított hímzések nagyjából egyeznek is a többi felvidéki hímzésekkel egy kivétellel. Ez két teljes réteg vászonnak egymásra varrásából alakult ki úgy, hogy az ornamentális indák menetének helyére a két réteg közé zsinórt varrtak s ezáltal az egészet relief-szerűvé tették. Élénkíti a rajzát ennek az a sűrű csomózás is, a mellyel az egyes szirmokat kitöltötték. Felvidék híres csipkéje volt még a sóvári csipke. Érdekes, hogy a sóvári csipke esetében egyes kutatások azt mutatják, hogy a csipkeverés története a 17.századig nyúlik vissza. A csipke készítése a magyarok lakta Bánya-Sóváron volt jelentős, ezért említik sóbányai csipkének is. A bányász lányok viselete még a 19.század közepén is csupa csipke volt. Viseltek egy darabban vert csipke kendőt, főkötőt, élénk színű csipkeujjast, amit csipkecsíkokból dolgoztak össze, csipke gallért, sőt valószínű, hogy a szoknyájuk is csupa csipkéből volt varrva. A faluban mintegy 300 asszony foglakozott a csipkeveréssel. Eperjesre a vásárba vitték az elkészült csipkéket, ahol egy főkötő készítő asszony dolgozta fel a csipkék egy részét. A főkötők homlok részét díszítette az 1-2 tenyérnyi széles, 30-40 cm hosszú csipke. E csipkék alapanyaga fekete és fehér pamut cérna, színes selyem szál, s sodrott ezüst és arany szál. A csipkék többsége színes. Fehér és fekete csipkét csak az öregasszonyok viseltek ünnepnapokon. A csipkének csak a körvonalát rajzolták meg. Így igen változatos csipkék készültek egyetlen rajz alapján is.
===Sóvári csipke===
A [[Magas-Tátra|Magas-Tátrától]] délre eső vidék a „sóvidék” (amely természetesen sóbányáiról kapta a nevét), itt a 17. század elejéig nyúlik vissza a csipkeverés tevékenysége, ami elsősorban a népviseletet szolgálta. Fehér és fekete cérnából, színes selyemfonalból, sodrott ezüst- és aranyfonalból készültek. A sóvári csipkének kilenc fajtáját különböztetik meg: vörös–sárga–zöld–lila színű selyemfonalakkal készített leveles mintázatú csipke; fehér–fekete fonalból készített leveles és pillangós mintázatú széles csipke; fekete alapon arany-és ezüstfonalakból készült, más színű pettyekkel díszített széles csipke; fekete alapon sárga selyemfonallal díszített, pillangós és pávaszemes mintázatú széles csipke; keskeny, fehér színű, tömörebb kivitelű leveles mintázatú csipke; ritkább szerkezetű széles csipke leveles mintákkal; ugyanez ezüstszálakkal díszítve; vörös és fekete fonalakból készített, leveles mintázatú keskeny csipke; csupán ezüstszálakból álló, színes pettyekkel díszített csipke.
===Bányai csipke===
[[Besztercebánya]], [[Körmöcbánya]], [[Selmecbánya]] vidékéről származó csipke, amit fehér és krémszínű fonalakból készítenek geometrikus mintákkal.
===Torockói csipke===
Az [[Erdély|erdélyi]] [[Torockó]]n a 17. század elejétől kezdtek csipkeveréssel foglalkozni és a csipkét a népművészetben felhasználni, ruhadarabjaik, ágyneműik, asztalneműik díszítésére. Szívesen alkalmaztak a levél motívumokat (ezeket „lánnának” nevezték) és fontos volt azok száma a mintán belül. Gyerekingeken lánna nélküli vagy egylánnás csipkét, nagylányok zöld kötényén piros gyapjúfonalból készített egy- és hatlánnás csipkét, a felnőtt asszonyok pártáján nagy felületű, aranyfonalból készített csipkét alkalmaztak, a mellre való csipkedísz piros, kék vagy fekete gyapjúból, esetleg aranyszálból készült.
===Balatonendrédi csipke===
[[Fájl:HUN Balatonendréd COA.svg|bélyegkép|150px|Balatonendrédi csipkemotívum a község címerében]]
[[Balatonendréd]]en [[1908]]-ban [[Kájel Endre]] szervezte meg az első csipketanfolyamot és ez a tevékenység hamar népszerű lett a faluban. A [[trianoni békeszerződés]]t ([[1920]]) követően az elcsatolt területekről Magyarországra költözött menekültek számára szerveztek tanfolyamot, akik aztán más helyiségekben is elterjesztették ezt a háziiparban végzett foglalatosságot. Eleinte végcsipkéket készítettek fehérneműk szélére, később már luxuscikkek (terítők, függönyök) is kikerültek a kezük alól változatos mintázattal, amik egy részét külföldön is szívesen fogadták. A fehérneműk díszítésére vékony, a lepedők, terítők, függönyök készítésére vastagabb lenfonalat használtak.
===Szentesi csipke===
Szentesen ugyancsak Kájel Endre kezdeményezésére kezdődött meg a csipkekészítés [[1936]]-ban. Az első tanfolyamra háromszázan jelentkeztek, de csak 50 személyre tudtak anyagot biztosítani. Ez a foglalatosság hamar népszerű lett a városban és az itt készült csipkék [[london]]i, [[párizs]]i, sőt [[fokföld]]i kézimunkaüzletekbe is eljutottak.
===Hunnia csipke===
A [[köröstarcsa]]i Hunnia csipke elindítója a [[20. század]] elején Fáy Andrásné volt. Az itt készült csipkék szálvezetése sokkal szabadabb, mint a közismert vert csipkéké, sűrűn vert részei miatt csaknem vászonszerűek. Készítéséhez nagyon vékony fonalat használtak, a motívumokat vastagabb fonallal kontúrozva emelték ki. Munkaigényes, nagyon finom munkák, még díszruhák készítésére is alkalmazták.
===Móga csipke===
Móga Endre gyógyszerész felesége, Reguly Margit iparművész foglalkozott csipkeveréssel, aki ezt a technikát állami ösztöndíjjal Brüsszelben tanulmányozta. Munkáival [[1925]]-ben és [[1927]]-ben mutatkozott be „Móga csipkéjével” iparművészeti kiállításon. Új stílust vezetett be, amit függönyökön, terítőkön, vékony fonalból készült mellfodrokon alkalmazta. Motívumai barokk rózsákat, leveles indákat, [[empire (stílus)|empire]] szalagcsokrokat, gránátalmát, szegfűt, pávát idéztek.
=== A halasi csipke ===
▲[[Fájl:Koronázási palást halasi csipke.JPG|right|thumb|200px|[[Koronázási palást]] terítő. (Csipkeház és Csipkemúzeum, Kiskunhalas)]]
A híres [[halasi csipke|halasi csipkét]] [[Kiskunhalas]]on készítik. Technikailag a varrott csipkék közé tartozik. [[Dékáni Árpád]] rajztanár tervei alapján [[Markovits Mária]] fehérneművarró készítette az első halasi csipkéket [[1902]]-ben, és még évekig a Dékáni népi jellegű, magyaros motívumokat felhasználó rajzai alapján készítették azokat. Számos bel- és külföldi kiállításon szerepeltek sikerrel és hamar nagyon népszerűek, elismertek lettek. A halasi csipke egyedi jellegzetessége, hogy nagyon erősek a kontúrjai. A motívumok belsejét szövőöltéssel töltötték ki, aminek a következtében a csipke anyaga a legfinomabb batiszthoz lett hasonlatos.
=== A csetneki csipke ===
▲[[Fájl:Csetneki Crochet Lace from Slovakia.jpg|200px|left|bélyegkép|Csetneki csipkedísz]]
A ma [[
=== A höveji csipke ===
A [[höveji hímzés]] öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A „kötés” vagy más néven „pókolás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg.▼
▲A [[höveji hímzés]]
▲== Csipkekészítők Magyarországon ==
* Kun Lászlóné
* Maszler Irén
* Mátray Magdolna
* Máté Julianna [[csetneki csipke]]
* [[Neszádeliné Kállai Mária]]
* Révész Márta
* Tóthné Szabó Terézia sóvári és a szolnoki varrott csipke
* Troll Istvánné, Fáyné Tornóczki Judit, Illés Brigitta, Regős Lídia
* Gilicze Istvánné Ilonka néni – Szeged
* Börcsök Zsuzsanna – Szeged
* Estók Judit
== Források ==
{{
== További információk ==
* Csipkelexikon [https://web.archive.org/web/20141108165532/https://www.fabrooms.de/spitzenkunde]
* A csipke történetéhez [http://www.lacemagazine.com/], [http://www.newadvent.org/cathen/08729b.htm]
71 ⟶ 122 sor:
* [[Vert csipke]]
* [[Gépi csipkekészítés]]
[[Kategória:Népművészet]]
| |||