„Aurora (évkönyv, 1822–1837)” változatai közötti eltérés

Rendszeresen megjelenő irodalmi zsebkönyv. A német nyelvű irodalmi [[almanach]]ok kiszorítására és a hazai irodalom népszerűsítésére indította [[Kisfaludy Károly (költő)|Kisfaludy Károly]] [[1822]]-ben. Anyagi támogatói is voltak, [[1830]]-ban bekövetkezett haláláig szerkesztette. Halála után [[Bajza József (költő)|Bajza József]] vette át a szerkesztést. A kiadó a [[Trattner-Károlyi István|Trattner-Károlyi Nyomda]] volt. Szerepet játszott a magyar irodalmi élet felélénkítésében, [[Pest (történelmi település)|Pest]] irodalmi központtá alakításában. Megjelentette évről évre [[Kazinczy Ferenc]], [[Kölcsey Ferenc]], Kisfaludy Károly, [[Kisfaludy Sándor]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Berzsenyi Dániel]], [[Bajza József (költő)|Bajza József]], [[Toldy Ferenc]], [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]], [[Czuczor Gergely]], [[Zádor György]], [[Helmeczy Mihály]] és mások munkáit. A [[romantika|nemzeti romantikát]] részesítette előnyben. Új műfajok (népies dal, [[regény]], [[novella]]) jelentkeztek hasábjain. A zsebkönyvben a nemzeti múltidéző [[epika|epikum]] műfajai domináltak ([[eposz]], [[elbeszélő költemény]], heroid), kiegészítve a realisztikus [[novella|novellával]], [[népdal]]okkal, [[komédia|vígjáték]]okkal.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SajtoTortenet-a-magyar-sajto-tortenete-1/a-magyar-sajto-tortenete-i-17051848-2D87/sajtonk-a-magyar-jakobinus-mozgalom-bukasa-utan-17951832-449/a-felso-magyar-orszagi-minerva-18251836-59D/ Földes Anna (szerk.): ''A magyar sajtó története.'', Bp.Budapest, 2001. , In.: Kókay György: ''Sajtónk a felvilágosodás kora és a reformkor között, 1793-1830.'', 61-6261–62. po.]</ref> A Kisfaludy Károly által közzétett népdalok formautánzóak, külsőségekbe vesszők voltak és több mint egy évtizedig ez a minta válik általánossá a hazai közízlésben.

Kisfaludy Károly emlékének ápolásában is szerepet játszott, [[Ferenczy István (szobrász)|Ferenczy István]] szobortervét már az Aurora [[1833]]. évi kötetében közzétették. Ugyanakkor Ferenczy István is a [[Közhasznú Esmeretek Tára]] szerzőgárdájához csatlakozott, mivel Döbrenteivel ápolt jó viszonyt.<ref>Meller Simon: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarTortenetiEletrajzok-magyar-torteneti-eletrajzok-BE5D/ferenczy-istvan-17921856-A83C/iv-megtelepedes-budan-18241839-A9A1/8-ferenczy-ez-idobeli-tarsasaga-brunszvik-terez-dobrentei-es-kore-a-conversations-lexicon-kapcsolat-a-regibb-iroi-nemzedek-es-ferenczy-fo-AA5D/ Ferenczy István: 1792-1856]. Bp.Budapest, 1905., 197-202197–202. po.</ref> Az [[1832]]. évi Auróra pedig közzétette Vörösmarty Mihály ''A gyász-kíséret'' című, Kisfaludy Károlyra emlékező versét.

* [[Horányi Károly]] (összeáll.): ''[http://real-eod.mtak.hu/2997/1/MTA_KIK_Vorosmarty-gyujtemeny.pdf A Vörösmarty-gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárában és Régi Könyvek Gyűjteményében].'', Bp. 2016. In.: [[Gergely Pál (irodalomtörténész) |Gergely Pál]]: ''Vörösmarty a Kisfaludy Társaságban.'', Átdolgozta(átdolgozta, kiegészítette és a jegyzeteket írta: Horányi Károly.), Budapest, 2016, 143., 145. po.