„Andorra történelme” változatai közötti eltérés

A hegyvidéki ország története a kora középkorban kezdődött, amikor [[Nagy Károly]], frank uralkodó egy spanyol őrgrófsághoz csatolta a területet, és a völgységnek kiemelkedő jogokat adott, mert annak lakói segítették a [[király]]t a [[mórok]] elleni küzdelemben. [[819]]-ben Andorra az [[urgel]]i [[gróf]]ok tulajdonába került, majd a grófok hitük zálogául az egyháznak ajándékozták a vidéket. Ettől kezdve mind a mai napig Urgel [[püspök]]e az ország egyik államfője. Az erős államok határán fekvő Andorra hamar konfliktus tárgya lett, és hogy megelőzzék a háború kitörését, [[1278]]-ban a francia [[Foix]] grófja és Urgel püspöke szerződésben fektette le Andorra viszonyait. Eszerint a terület kettejük közös irányítása alatt állt, és Andorra ezért függetlenedett a két szomszédos királyság fennhatósága alól. A közös fennhatóság mind a mai napig fennmaradt, bár ma már nem Foix grófjai irányítják Andorrát. A [[14. század]]ban a grófok jogai a [[navarra]]i királyra szálltak, majd [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] uralkodásával a francia királyhoz kerültek.<br>

[[1970]]-ben vezették be az általános választójogot, és [[1982]] óta van a völgységnek önálló kormánya. Első alkotmányát [[1993]]-ban fogadták el. Ebben pontosan megfogalmazták a két társfejedelem szerepét. Szerepüket a legjelentősebb nemzetközi szerződések megkötésében való részvételre korlátozták. Szétválasztották az egyház és az állam ügyeit, valamint az addig tisztázatlan törvényhozói szerepet is a 28 tagú ''Andorrai Völgység Általános Tanácsa'' kezébe tették.<br>

Az elszigetelt kis ország vezetői csak nehezen találták meg a kiutatgazdasági fejlődéshez vezető utat. De miután az országot vámmentes övezetté tették, hamarosan adóparadicsomként virágzott fel Andorra. Fejlertt kommunikációs csatornái is sokat segítettek abban, hogy a miniállam feltalálja magát az elszigeteltség feloldásában.