|
|parancsnokok1=[[Kép:Herb Jagiellonów.PNG|22px]] [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmér András lengyel király]]<br>[[Kép:Lengyel kancellárok címere.png|22px]] [[Jan Taszka Koniecpolski]]<br>[[Kép:Lengyel kancellárok címere.png|22px]] [[Szczekociny Piotr]] †
|parancsnokok2=[[Bernard von Zinnenberg]] #<br>[[Kaspar Nostyc]]<br>[[Kép:Żagań címere.png|22px]] [[Rudolf sagani herceg]] †
|erők1=16 000 lovas<br>kb.több 500száz gyalogos<br>2000 [[poroszok|porosz]]<br>500 [[Gdańsk|gdański]] zsoldos és polgár
|erők2=9000 lovas<br>6000 gyalogos
|veszteségek1=több mint 3000 fő
}}
{{Sablon:Tizenhárom éves háború}}
A '''Konitzi csata''' [[1454]]. [[szeptember 18]]-án a történeti [[Poroszország (történeti)|történeti Poroszország]]ban pomerániai felén lezajlott ütközet [[Lengyelország]] és a [[Német Lovagrend]] között, a hosszú [[tizenhárom éves háború]] keretében, amely háborúnak az első megmérettetése volt. ''Konitz'' neve ma [[Chojnice]] ([[Lengyelország]]).
== A Porosz Konföderáció megkötése ==
{{kategóriaszócikk|Porosz Szövetség}}
A német lovagok a [[grünwaldi csata|Grünewaldgrünwaldi csatában]] végetdöntő vetettvereségt egyszersmindenkorraszenvedtek, aami [[Németmár Lovagrend]]hanyatlásuknak kezdetét jelentette Egyszersmindenkorra véget ért terjeszkedésénekterjeszkedésük, mellyel [[Kelet-Európa|Kelet-Európá]]t akarták meghódítani. Az a potenciális gazdasági erő, mely a hadakozásokra épült, most elvesztette alapját és a [[Hanza-szövetség|Hanza]] [[baltikum]]i uralmát is gyengítette, emiatt az már nem támogatta a lovagrendet.<br>
A rend, minthogy már nem tudott keresztesekből hadat toborozni [[Németek|német]] zsoldosokat kellett, hogy fogadjon, ha meg akarta tartani hatalmát és megvédhesse magát a terjeszkedő [[lengyelek]]kel szemben. Ez óriási pénzt emésztett el, s elapasztotta az állami kincstárállamkincstár vagyonát, így meg kellett, hogy emeljék az adókat, amelyet áthárítottak a polgárságra, a parasztságra és a nemességre. Az adók annyira magasak lettek már, hogy azt [[Poroszország (történeti)|porosz ]] és [[livónia]]i lakosság már nem tudta megfizetni. ▼
▲A rend, minthogy már nem tudott keresztesekből hadat toborozni [[Németek|német]] zsoldosokat kellett, hogy fogadjon, ha meg akarta tartani hatalmát és megvédhesse magát a terjeszkedő [[lengyelek]]kel szemben. Ez óriási pénzt emésztett el, s elapasztotta az állami kincstár vagyonát, így meg kellett, hogy emeljék az adókat, amelyet áthárítottak a polgárságra, a parasztságra és a nemességre. Az adók annyira magasak lettek már, hogy azt [[Poroszország (történeti)|porosz]] és [[livónia]]i lakosság már nem tudta megfizetni.
[[1440]] a [[Poroszország (történeti)|poroszországi]] és [[pomeránia]]i városok, a polgárok és a nemesek ([[poroszok|poroszok]] és [[németek]] együtt) megkötötték a [[Porosz Szövetség]]et, amely az ország a [[Német Lovagrend|német lovagrend]] uralma alóli felszabadítását tűzte ki célul, s ehhez támogatást keresett a szomszédos országoknál, mint a legközelebbi hatalomnál, [[Lengyelország]]nál. ▼
▲[[1440]] a [[Poroszország (történeti)|poroszországi ]] és [[pomeránia]]i városok, a polgárok és a nemesek ([[poroszok|poroszok]] és [[németek ]] együtt) megkötötték a [[Porosz Szövetség]]et, amely az ország a [[Német Lovagrend|német lovagrend ]] uralma alóli felszabadítását tűzte ki célul, s ehhez támogatást keresett a szomszédos országoknál, mint a legközelebbi hatalomnál, [[Lengyelország]]nálLengyelországnál. <br>
[[1452]]-ben [[Ludwig von Erlichshausen]] nagymester ([[1450]]–[[1467|67]]) felszólította a lázongókat, hogy oszlassák fel szervezetüket és ismerjék el a rend államát, de a vezetők ezt kereken megtagadták, s fellázadtak ellene ([[1453]]). A felkelők [[IV. Kázmér lengyel király]]hoz fordultak segítségért.
== A csata ==
[[1454]]-ben [[IV. Kázmér lengyel király|Kázmér]], hadat üzent a lovagrendnek, s benyomult [[PoroszországPoroszországba. Meglehetősen nagy számú seregében igen sok volt a nemesi (történeti)|Poroszország]]balovag.
=== A lovagrendi erők ===
A [[Német Lovagrend]] 15 ezer [[Németek|német]] zsoldosból (9000 lovas, 6000 gyalogos) álló haderővel állt fel, ennek vezére a [[Morvaország|morva]] [[Bernard von Zinnenberg]] ([[lengyel nyelv|lengyelesen]]: ''Bernard Szumborski'', [[magyar nyelv|magyarul]]: ''Zinnenbergi Bernát'') parancsnok volt, helyettese [[Kaspar Nostyc]].
=== A lengyel erők ===
A zsoldosokkal szemben [[IV. Kázmér lengyel király|Kázmér]] és [[Jan Taszka Koniecpolski|Jan Koniecpolski]], valamint [[Szczekociny Piotr]] kancellárok több mint 18 000 fős sereget vezettek, ebből 16 ezer lovas, több száz gyalogos, 500 [[Gdańsk|danzig]]i zsoldos, vagy polgár és 2000 [[Porosz Szövetség|porosz konföderáns]] volt (utóbbi kettő szintén gyalogos).
=== AzMinőségi ütközet menetekülönbségek ===
A lovagok serege bár számbelileg kisebb volt, de jól képzett és tapasztalt katonákból verődött össze. Fegyelmezetten harcoltak, a [[szekérvár]] technikáját is használták, valamint ágyúik voltak. Stratégiájuk összetettebb és kidolgozottabb volt és vezérük nem utolsó sorban tehetséges katona volt szintén. Ugyan a nagyobb lengyel sereg is használt tűzfegyvereket, de gyalogosaik (a zsoldosoktól eltekintve) nem voltak úgy kiképezve. A lovasságuk már régi tradícióra ment vissza, ezért részesítették nagy előnyben. Másrészről a heves, nagy tömegű lovassági támadással úgy vélték, hogy hamar eldönthetik a csata kimenetelét. De lovasság ellen a gyalogság már úgy tudott felállni, hogy nemcsak megállította, hanem szét is zúzta. [[Csehország]]ban a husziták megszégyenítő vereségeket mértek a büszke német lovagi seregekre, de ezt a lengyelek nem érzékelték.
Ebben a korban már alkalmazta a tűzfegyvereket a lengyel sereg, de inkább nagyobb előnyben részesítette a megszokott, hagyományos hadakozási módszert, amelyben nagyobb súly helyeződik a lovasságra. Ez a harcmodor – mint azt [[Csehország]]ban már mutatta a történelem majdnem negyven évvel ezelőtt a [[huszita háborúk]]ban –, elavult volt, hasznavehetetlen, s a modern harci technikában a tűzfegyverekre és a gyalogságra fektettek komolyabb erőt. A rendi sereg katonái ugyancsak ezekkel az új módszerekkel rendelkeztek, képzetebbek, harcedzetebbek voltak és vezérük nem utolsó sorban kivételés tehetségű katona volt.
===Az ütközet menete===
Kezdetben minden jól alakult: a [[Lengyelek|lengyel]] lovasság rohamával csaknem áttörte a [[Németek|német]] arcvonalat, s elesett az egyik seregvezér [[Rudolf sagani herceg|Rudolf herceg]], ráadásul [[Bernard von Zinnenberg|Zinnenberg]]tZinnenberget is foglyul ejtették. A lovagrendi haderő lovassága [[Chojnice|Konitz]] irányába menekült, átverekedve magát a [[lengyelek]] sorain, viszont gyalogságuk, egy roppant ügyes taktikával, a [[szekérvár]]ral (németül: ''Wangeburg''), mögött elhelyezkedve rendezte sorait és [[Chojnice|Konitz]] felől váratlanul hátba támadta az ellenséget. A [[Lengyelek|lengyeleken]]jól kidolgozott, bonyolultabb stratégiával szemben, az egyszerűbb lengyel taktika tehetetlen volt, amit a kevésbé képzett katonák nem tudtak mire vélni, ezért pánik lett ekkor úrrá rajtuk és fejvesztve menekültek. A menekülők közül sokat levágtak, mások a közeli mocsarakban lelték halálukat. A halottak közt volt [[Szczekociny Piotr]] is, s maga a király is csak nehezen tudott kijutni.<br>
A [[lengyelek]] 3000 halotatt hagytak a csatatéren, 300 fogságba estek, köztük három vezér is: Mikołaj Szarlejski, Łukasz Górka és Wojciech Kostka. A [[Német Lovagrend|német lovagok]] zsoldosai összesen 100 embert vesztettek.<br>
[[BernardVon von Zinnenberg|Zinnenbergi]] noha fogoly volt, a győzelemről szóló jelentést megírhatta a [[Lengyelek|lengyel]] táborban.
Ugyanezen a helyen több mint húsz évvel ezelőtt szenvedett vereséget a lovagrendi sereg a lengyelektől és a huszitáktól.
[[1410]]-ben a [[grünwaldi csata|grünwaldi csatá]]ban a [[lengyelek]] [[Csehek|cseh]] és [[Románok|román]] katonái bevetették a harcban a [[szekérvár]] módszert, s ez is segítette a győzelem kivívását. A harcmodor a [[huszita háborúk]] óta más európai országoknál is elterjedt, ide a [[Németek|német]] zsoldosok hozták be.
==Győzelem után vereségek==
A rend nem sokáig örülhetett a győzelmének, mert elfogyott a hadi kiadásokra kiutalt összes pénze és a kincstár is üresen tátongott. Minthogy a [[Német-római Birodalom|német-római]] császártól]] nem kapták meg a kért segítséget, újból zsoldossereget állított ki, akik fizetetlenül kóboroltak ide-oda az országban és fosztogattak, olykor lázadoztak, s ez mégjobban ösztönözte az ellenállást. Kázmért is elég szívós volt a harc folytatásához és felbátorítottaa [[IVporosz szövetség kitartása felbátorította. KázmérA lengyelszövetségesek király|Kázmért]]anyagi atámogatást harcadtak folytatásárakatonaság toborzására, akia soraibakirály későbblegfőképp toborzottlengyelekből, kisrészt [[Csehek|cseh]], [[Magyarok|magyar]] és [[szilézia]]i zsoldosokat,zsoldosokból salakított aki [[Poroszsereget. Szövetség|poroszA szövetség]]poroszokkal anyagilagszemben támogattaa ebben, amitsegítséget Kázmér nagyméretű kiváltságok adományozásával honorálthonorálta, s a városok hamarosan kezdtek elpártolni a lovagoktól.<br>
GyorsTöbb egymást követő csatákbancsatában a lovagrend sorozatos vereséget szenvedett, városai és várai sorra nyitották meg kapuikat a lengyelek előtt. ▼
▲Gyors egymást követő csatákban a lovagrend sorozatos vereséget szenvedett, városai és várai sorra nyitották meg kapuikat a lengyelek előtt.
==Források==
* Az angol wikipedia szócikkei:
[[:en:Battle of Chojnice]] and [[:en:Thirteen Years'War]]
[[Kategória:A Német Lovagrend csatái]]
| 