„Schwetzi csata” változatai közötti eltérés

|egyik fél=[[Kép:PB Piast2 CoA.png|22px25px]]&nbsp;[[Lengyel Királyság]]<br>[[Porosz Szövetség]]<br>[[Kép:Gdańsk coa great.png|20px]]&nbsp;[[Kép:POL Toruń flag.svg|20px]]&nbsp;[[Kép:POL Elbląg COA.svg|20px]]&nbsp;[[Kép:Flag of Kaliningrad.png|20px]]&nbsp;[[Kép:Małbork címere.png|20px]]

|másik fél=[[Kép:Teutonic order COA drawing.png|22px25px]]&nbsp;[[Német Lovagrend]]<br>[[Kép:Herb Gryfitów.PNG|22px25px]]&nbsp;[[Pomerelleni hercegségHercegség]]

|erők1=1000 lovas<br>1000 gyalogos<br>400 [[Gdańsk|danzigi]]<br>[[lengyelek|lengyel]], [[Magyarok|magyar]], [[Csehek|cseh]] zsoldosok és [[tatárok]]

|veszteségek1=kbKb. &nbsp;250

|veszteségek2=kb. 10501000 főhalott<br>50 fogoly

'''Schwetzi csata:''' A [[Német lovagrend]] és [[Lengyelország]] seregei közt lezajlott ütközett, a [[Tizenhárom éves háború]] keretében, [[1462]]. [[szeptember 17]]-én, a [[pomeránia]]i Schwetz mellett, [[Puck]]nál, (ma ''[[Świecin]]'', [[Lengyelország]]), közvetlenül a [[Żarnowiec-tó|Zarnowitz (Żarnowiec)-tó]] mellett, [[Żarnowiec|Zarnowitznál (Żarnowiec)]], ezért a lengyelek ''Żarnowieci (Zanrowitzi) csatá''nak is hívják. Az ütközetben a jóval kisebb [[Lengyelek|lengyel]] sereg nagy győzelmet aratott a lovagrendiek zsoldosai felett.

A [[konitzi csata|konitzi győzelemmel]] ([[1454]])-ben kitört a hosszú háború a német lovagokkal. A háború elején ugyan a rend győzött a [[Németkonitzi lovagrendcsata|konitzi ütközetben]] de nem aratott maradéktalan sikert, mert ahhoz, hogy tényegesen is nyerjen, fenn kellett volna tartania tekintélyes zsoldos seregét, de erre pénz nem volt. A [[poroszok|porosz]] nemesség, a városok, sőt még a parasztok átálltak [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmér]] mellé, akit anyagilag is támogattak. A király seregét így zsoldosokkal (egyrészt [[Lengyelek|lengyel]]lengyelekkel, egyrészt külországikülországiakkal) tudta megerősíteni.<br>

Minthogy pénz nem volt, s a [[knechtek]] (azaz a német zsoldosok) nem voltak hajlandóak fizetség nélkül harcolni, ezért kölcsönökkel, s zálogokkal (városok, várak, várkastélyok, uradalmak, ingó, ingatlan vagyonok elzálogosításával) próbálták a pénzhiányt pótolni és segítséget kértek más országoktól, de ez utóbbit nem kapták meg, leszámítva a [[dánok]]at és [[németalföld]]ieket, akiket azonban hamar megvert a [[Gdańsk|danzigi]] flotta.<br>

A lovagrendharc sorozatosváltakozva vereségetfolyt, szenvedett.de Azaz 50-es évek végére [[Poroszország (történeti)|Poroszország]] nagy része már zálogban volt, s a lovagrend seregvezérei (akik szintén zsoldosok voltak) is hatalmas honorbirtokokat kaptak. [[1457]]-ben még [[MałborkA Német Lovagrend kastélya Malborkban|Marienburg]]ot is át kellett adni, amit nem sokkal ezután a [[lengyelek]] bevettek, s a lovagok [[1458]]-ban [[Kalinyingrád|Königsberg]]be költöztek át. A zálogból visszamaradt földeket és várakat a zsoldosvezérek titokban eladták a [[Lengyel Királyság|lengyel királynak]], s sokszor harc nélkül cseréltek gazdát az egyes területek.

A [[lengyelek]] élén személyesen a király állt, de a tényleges vezetés jeles hadvezére [[Piotr Dunin]] kezében összpontosult. A sereg létszáma kb. háromezer fő volt, ebből 1000 gyalogos, 1000 lovas (egyrészt 112 nehézlovas), míg [[Gdańsk|Danzigból]] vagy 400 zsoldos érkezett, továbbá [[tatárok]] is erősítették. A seregbensereget nagyfőleg számbanzsoldosok találhatóktették voltak zsoldosokki, jobbára [[lengyelek]], míg másik részüketrészük [[Magyarokcsehek|magyarcseh]] zsoldosok, vagyés [[CsehekMagyarok|csehmagyar]] zsoldosokzsoldos, (ezekelőbbiek egy része volt [[husziták|huszita]]), tettékvalamint kiszolgált néhány tatár lovas is.

A rendi sereg felett (csaknem 5000 fő) az osztrák [[Fritz Raweneck]] és [[Kaspar Nostyc]] vezérek parancsnokoltak, utóbbi egyik parancsnoka volt a [[konitzi csata|konitzi ütközetben]] a rendi erőknek.<br>

Raweneck több pontból vonta össze csapatait, [[Gniew|Mewe (Gniew)]], [[Starogard Gdański|Stargard (Starogard)]], [[Nawe|Neuenburg (Nawe)]] és [[Skarszewy|Schöneck (Skarszewy)]] területéről. A sereg háromezer [[Németek|német]] zsoldosból (2000 gyalogos, 1000 lovas), vagy négyszáz, a környékbeli várak katonaságából állt, továbbá erősítették a sereget [[II. Erik pomerán herceg|II. Erik]] vezetésével [[Pomeránia|pomerán]] segédhadak is (1300 fő) és ágyúkkal is rendelkeztek.

[[Szeptember 17]]-én reggel indult meg a csata. A lengyel haderő a [[huszita harcmodor]] remek taktikáját alkalmazva szekereiből [[szekérvár]]at alakított ki, s vizesárokkal vette körül, amit a közeli tó vizéből töltöttek fel. A lovagrendi sereg szintén a táborban védekezett.<br>

[[Pjotr Dunin|Dunin]] a gyalogság nélkül a lovassággal indult rohamra a németek ellen a [[Rogoźnica-tó]] felől. Ettől távolabbra Raweneck elől a lovassággal, hátul a gyalogosokkal állt harcra készen a táborból. <br>

[[Paweł Jasienski]] vezetése alatt a nehézlovasság indult támadásra az első sorokban. 3 óráig tartó ádáz ütközetben győzelemet aratott. Egy déli szünetet követően folytatódott a harc. A [[németek]] hátulról támadást intéztek a [[lengyelek]] ellen, de a [[Lengyelek|lengyel]] [[számszeríj|számszeríjasok]] nyílzáporának hatására nagy veszteségeket szenvedtek, s visszavonulásra kényszerültek.<br>

Raweneck sebesülten leállította egy kis időre a katonáit, azután újabb támadást vezényelt, ami totális vereséggel végződött: ő maga elesett, a lovasságból pedig vagy fogságba kerültek, vagy megfutamodtak sokan.<br>

A [[Németek|még megmaradt német]] gyalogság ellenállását egy hirtelen [[Lengyelek|lengyel]] támadás törte meg.

A [[Német Lovagrend|német lovagok]] zsoldosai vezérükön kívül, vagy 1000 embert vesztettek, ötvenen megadták magukat. [[Fritz Raweneck|Raweneck]], vezértársa a [[żarnowiec|zarnowitzi]] templomba menekült.<br>

A vereséggel [[Gdańsk|Danzigot]] és [[Kelet-Pomeránia|Kelet-Pomerániát]] elvesztette a [[Német Lovagrend|német lovagrend]], helyzete kritikussá vált. Schwetz döntő szárazföldi ütközetnek bizonyult, míg alig egy évvel később egy tengeri csatában is súlyos vereséget szenvedtek el a [[németek]].