„Az-Záhir Csakmak egyiptomi szultán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dzsakmak az-Záhirí lapot átneveztem Az-Záhir Dzsakmak névre |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
Mint minden sikeres mamlúk uralkodó, [[al-Asraf Barszbáj]] is csak egy téren vallott kudarcot: nem tudott dinasztiát alapítani. [[1438]] júniusában hunyt el, és néhány héttel halála előtt tizennégy esztendős fiát, Júszufot jelölte ki örököséül a [[kalifa]], a négy vallásjogi iskolát ([[madzhab]]) vezető főbírók és az előkelőségek jelenlétében. Az ünnepélyes bejelentésnek ugyanannyi haszna volt, mint minden korábbi, hasonló aktusnak: a kiskorú [[al-Azíz Júszuf]]ot négy hónap hatalmi harcot követően letették, és ismét [[Barkúk]] egy mamlúkja, Dzsakmak vette át a hatalmat.
Meglehetősen idősen került trónra, és bár uralma szilárd maradt, nem tartozik a legjelentősebb szultánok közé. Három alkalommal indított expedíciót a [[Ciprus]]t adófizetésre kötelező Barszbáj nyomdokain haladva a [[johanniták]] kezén lévő [[Rhodosz]] ellen ([[1440]], [[1442]], [[1444]]), de a keresztesek mindannyiszor vereséget mértek hajóhadára. Legnagyobb [[Közel-Kelet|közel-keleti]] riválisával, a [[timuridák|timurida]] [[Sáh Ruh]]hal – elődjével ellentétben – békés viszonyra törekedett: még abba is beleegyezett, hogy régi vágyát beteljesítve ő küldhesse [[Mekka|Mekkába]] a [[zarándoklat (iszlám)|zarándoklat]] során a [[Kába|Kábát]] fedő díszes szövetet, a [[kiszva|kiszvát]].
Nem ez volt azonban az egyetlen jele a hajdan uruk iránt feltétlen hűséget tanúsító mamlúkok engedetlenségének, mely a birodalom hátralevő története során csak fokozódott. [[1450]]-ben például egy általuk nem kedvelt pénzügyi tisztviselő házát kifosztották, és zaklatták az előkelőségeket. Röviddel ezután kikövetelték az uralkodótól, hogy eltiltsa a [[ulema|jog- és vallástudósokat]] a lovon járástól, amit a mamlúkok privilégiumának tartottak fenn – hirtelen drasztikusan felverve az öszvérek árát.
1453-ban halála közeledtét érezve a nyolvanévesnél is idősebb Dzsakmak február elején lemondott, hogy átadja a hatalmat tizennyolc éves fiának, [[al-Manszúr Uszmán]]nak. Uszmánt azonban alig két hónap múltán megbuktatta az agg [[Ínál az-Záhirí]], aki így a cserkeszek hatalmát megalapozó [[Barkúk]] utolsóként szultánná váló mamlúkja lett.
| |||