Wikipédia

„Szofja Alekszejevna Romanova orosz nagyhercegnő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kép
aNincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
Öccsei fiatal kora miatt a hatalom teljes egészében Szofja kezében volt. A sztreleceket kiengesztelte azzal, hogy kifizette a zsoldjukat, majd határőri szerepet adott nekik. Holland és német kereskedők jöttek az országba Szofja engedélyével, megteremtve ezzel az orosz textilipar alapjait. Az óhitűekkel, és a nem ortodox vallásúakat továbbra is könyörtelenül üldözték.
 
Szofja legfőbb tanácsadója, és a pletykák szerint egyben szeretője is [[GolicjinGolicin-család|Vaszilij Vasziljevics GolicjinGolicin]] herceg volt. A GolicjinGolicin-család egyike volt [[Oroszország]] legősibb hercegi famíliáinak. A herceg alatt kezdődött meg [[Moszkva]] megtisztulása: kőépületeket építettek az addigi fából készültek helyére, ekkor húzták fel a hidat a Moszkva-folyó két partja között. Szofja törölte el az élve eltemetést (ez a férjüket meggyilkoló asszonyoknak járt).
 
[[1689]]-ben Oroszország és [[Kína]] a nyercsinszki egyezményben egyenrangú kereskedelemről állapodott meg, ugyan az oroszoknak fel kellett adniuk az [[Amur]] vidékét a békéért cserébe. Korábban a lengyelek megpróbálták rávenni az oroszokat, hogy csatlakozzon [[Ausztria|Ausztriához]] és [[Velence|Velencéhez]] a törökellenes Szent Ligában. Szofja eleget tett a lengyelek kérésének, cserébe területi egyezményeket kért. [[Kijev]], és a régebben elfoglalt, lengyel területek így orosz kézen maradhattak. Az oroszoknak viszont kártérítést kellett fizetni, és további európai szövetségeseket kellett szerezni. Szofja küldöttsége 11 európai fővárosba látogatott el, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy [[Oroszország]]ra kezdtek európai országként tekinteni. [[1687]] tavaszán Golicjin hadjáratot vezetett a [[Krím]]re, azonban a hadsereg nem jutott élelemhez, így júniusban vissza kellett vonulniuk.
[[Kép:Sofiarepin.jpg|thumb|right|250px|Szofja a kolostorban – az ablakban látni lehet egy felakasztott sztrelecet (Ilja Repin műve)]]
Iván gyenge ember volt, akit könnyen lehetett befolyásolni, de Péter erős akarattal rendelkezett, és ahogy egyre idősebb lett, úgy akart egyre több hatalmat. Szofja abban reménykedett, hogy Ivánnak fia születik, és így biztosítja az ő uralmukat a trónon, azonban édestestvérének csak lányai lettek. Hatalma megerősítése érdekében [[1684]]-ben a saját képmásával ellátott pénzérméket veretett, és felvette az egyeduralkodói címet. [[1689]]-ben GolicjinGolicin újból harcba indult a Krímre, de az élelemhiány miatt megint hátrafordult, ráadásul a visszavonuló orosz seregeket szétkergették a tatárok és a törökök szabadcsapatai. Péter ennek láttán egyre hangosabban adott hangot nemtetszésének. Szofja [[1689]] augusztusában pánikba esett, és a Moszkva közelében lévő, megerősített erődbe, Troice-Szergijeva Lavrába menekült. Szofja emberei is sorra átpártoltak Péterhez, aki szeptember elején átvette a hatalmat nővérétől.
 
==Halála==
 
GolicjinGolicin herceget száműzték, Szofját pedig a Novogyevicsij-kolostorba kényszerítették. [[1699]]-ben a sztrelecek megint fellázadtak Péter ellen. A hatalmat Szofjának akarták adni, azonban a lázadást leverték. Több sztrelecet is Szofja ablaka előtt akasztottak fel, mivel Péter meg volt győződve róla, hogy a felkelést Szofja robbantotta ki. És bár erre nem találtak bizonyítékot, Szofja kénytelen volt felvenni az apácafátyolt. A nagyhercegnőt teljesen elzárták mindentől, még apácatársaitól is. Csak az oroszok legfontosabb ünnepén, a [[Húsvét]]on vehetett részt nyilvánosan. Hat évvel később, [[1704]]. [[július 14]]-én (a régi naptár szerint [[július 3]]-án) halt meg.
{{commonscat|Sophia Alekseyevna}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szofja_Alekszejevna_Romanova_orosz_nagyhercegnő”