„Szofja Alekszejevna Romanova orosz nagyhercegnő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
[[III. Fjodor orosz cár|III. Fjodor]], Szofja fivérének halála után a Miloszlavszkijok és a Nariskinok hatalmi harcba szálltak egymás ellen. Joakim pártiárka, hogy elejét vegye a háborúskodásnak, gyűlést hívott össze, ahol uralkodónak választották Szofja féltestvérét, [[I. Péter orosz cár|Pétert]], régense pedig édesanyja, Marija Nariskina lett. Szofja másik fivérét, [[V. Iván orosz cár|Ivánt]] gyenge látása és beszédhibája miatt alkalmatlannak nyilvánították az uralkodásra, pedig Iván idősebb volt, mint Péter.
[[1682]] májusában, nem sokkal azután, hogy Pétert választották meg cárnak, a [[sztrelec]]ek fellázadtak. A felkelés Szofja, és anyai rokonai, a Miloszlavszkij
[[Kép:Sophia Alekseyevna hermitage.jpg|thumb|left|220px|A fiatal Szofja]]
Natalja Nariskina, Szofja és Iván mostohaanyja, valamint Péter édesanyja válaszul megjelent a sztrelecek előtt Ivánnal és Péterrel, hogy azok lássák, a hír nem igaz. A sztrelecek megnyugodtak, és békében elvonultak volna, de a parancsnokuk, Mihail Dolgorukov herceg becsmérlő megjegyzést tett rájuk. A sztrelecek bosszúból megölték a herceget, feldúlták a Kremlt, meggyilkolták Matvejevet (a Nariskinok egyik fő támogatóját), valamint a Nariskin
Az ötletet mindenki támogatta, így Ivánt és Pétert cárrá koronázták, a régensnek pedig nővérüket, Szofját nevezték ki. [[Oroszország]]ban akkor az volt a szokás, hogy a cári család nőtagjai a [[Tyerem-palota|Tyerem-palotában]] éltek, teljesen elzárva a külvilágtól. Semmilyen közéleti eseményen nem vettek részt, még a szolgálók előtt is csak lefátyolozva mutatkozhattak. Az oroszok számára így meglehetősen különös és szokatlan volt, hogy egy nő irányítja őket. Szofját művelt, okos, tehetséges, ámde csúnya és erkölcstelen nőnek írták le. Mélyen vallásos volt, elsősorban politikai okokból.
26. sor:
Öccsei fiatal kora miatt a hatalom teljes egészében Szofja kezében volt. A sztreleceket kiengesztelte azzal, hogy kifizette a zsoldjukat, majd határőri szerepet adott nekik. Holland és német kereskedők jöttek az országba Szofja engedélyével, megteremtve ezzel az orosz textilipar alapjait. Az óhitűekkel, és a nem ortodox vallásúakat továbbra is könyörtelenül üldözték.
Szofja legfőbb tanácsadója, és a pletykák szerint egyben szeretője is [[Golicin
[[1689]]-ben Oroszország és [[Kína]] a nyercsinszki egyezményben egyenrangú kereskedelemről állapodott meg, ugyan az oroszoknak fel kellett adniuk az [[Amur]] vidékét a békéért cserébe. Korábban a lengyelek megpróbálták rávenni az oroszokat, hogy csatlakozzon [[Ausztria|Ausztriához]] és [[Velence|Velencéhez]] a törökellenes Szent Ligában. Szofja eleget tett a lengyelek kérésének, cserébe területi egyezményeket kért. [[Kijev]], és a régebben elfoglalt, lengyel területek így orosz kézen maradhattak. Az oroszoknak viszont kártérítést kellett fizetni, és további európai szövetségeseket kellett szerezni. Szofja küldöttsége 11 európai fővárosba látogatott el, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy [[Oroszország]]ra kezdtek európai országként tekinteni. [[1687]] tavaszán Golicin hadjáratot vezetett a [[Krím]]re, azonban a hadsereg nem jutott élelemhez, így júniusban vissza kellett vonulniuk.
| |||