„Győzedelmes argumentum” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Premisszák plauzibilitása (Altrichter); új forrás: Görög gondolkodók 3.: másik konklúzió-megfogalmazás, Khrüszipposz és Kleanthész kiegészítés |
||
5. sor:
: ''(C) Az, ami nem igaz és nem is lesz igaz, lehetséges.''
Diodórosz a ''(C)'' premisszát vetette el, konklúziója az, hogy csak az lehetséges, ami a jelenben vagy a jövőben megvalósul
: ''Ami nem igaz, és nem is lesz igaz, az nem is lehetséges.'' Egyes vélemények szerint az argumentum azért kapta a győzedelmes elnevezést, mert logikailag legyőzhetetlen == A premisszák rekonstrukciója ==
12 ⟶ 15 sor:
=== Az első premissza ===
: „Minden, ami elmúlt és igaz, szükségszerű” ''(pan parelélüthosz aléthesz anagkaion einai)''.
Az első premissza értelmezésében a ''minden ami elmúlt és igaz'' jelentése kérdéses. Amennyiben ez elmúlt eseményre vonatkozik, a kérdés az, hogyan lehet egy esemény igaz. Amennyiben kijelentésre, kérdés, hogyan lehet egy kijelentés elmúlt. Az összeegyeztethetetlenség mindkét esetben feloldható. Kijelentésre vonatkozik, ha a következő értelmezést választjuk:
: ''(A)* A múltra vonatkozó minden igaz kijelentés szükségszerű.''
A premissza elmúlt eseményekre is értelmezhető:
: ''(A)** Minden, ami a múltban megvalósult, szükségszerű.''
A múlt megváltoztathatatlan, tehát ha "''A'' esemény tegnap megtörtént", akkor "nem lehetséges hogy ''A'' esemény tegnap nem történt meg". Az pedig, hogy "nem lehetséges hogy nem", ugyanazt jelenti, mint a "szükségszerű", a premissza tehát plauzibilis.
=== A második premissza ===
19 ⟶ 25 sor:
A második premisszában a ''követni'' kifejezés értelmezése kérdéses: kauzálisan, időben vagy logikailag nem követi a lehetségest a lehetetlen? Az első premisszában felhasznált feltételezés alapján, vagyis hogy az argumentum kijelentésekre vonatkozik, a következő értelmezést választhatjuk:
: ''(B)* Lehetséges kijelentésből logikailag nem következik lehetetlen kijelentés.''
A premissza időbeliségre vonatkozó rekonstrukciója:
: ''(B)** A lehetségesből időbelileg nem következik a lehetetlen.''▼
A premissza kauzális kapcsolatra vonatkozó rekonstrukciója:
: ''(B)*** A lehetséges eseményből nem következik olyasmi, ami lehetetlen.''
A ''(B)**'' és ''(B)***'' premissza plauzibilitása támadható: előfordulhat, hogy lehetetlenné válik az, ami korábban lehetséges volt. A ''(B)*'' premissza viszont valójában a modális gondolkodás egyik alapelve, csak más formában megfogalmazva, nevezetesen: <math>\scriptstyle{\Box(p \supset q) \supset (\Diamond p \supset \Diamond q)}</math> (ha ''p'' akkor ''q'' szükségszerű, akkor ha ''p'' lehetséges, ''q'' is lehetséges), tehát ''(B)*'' plauzibilis.
=== A harmadik premissza ===
24 ⟶ 35 sor:
Félreérthető a premissza, ha úgy értelmezzük, hogy a „lehetséges” definícióját rögzíti. Ha azonban a lehetséges kijelentésekről fogalmaz meg állítást, a következőképp értelmezhetjük:
: ''(C)* Az a kijelentés, amely nem igaz és nem is lesz igaz, még lehetséges.''
A premissza lehetséges eseményekre vonatkozó rekonstrukciója:
: ''(C)** Ami nem valósul meg és nem is fog megvalósulni, még lehetséges.''
A premissza plauzibilitásának belátásához [[Philón]] gondolatát lehetne idézni, mely szerint a zsenge vagy a tenger fenekére süllyedt szalma is éghető, bár körülményei ebben megakadályozzák, azonban éghetősége akkor is fennáll, ha valójában soha nem is ég el. Ez az, amit Diodórosz cáfol.
=== A premisszák inkonzisztenciája ===
A három premissza együtt inkonzisztens, vagyis ha kettőt elfogadunk, az a harmadik
33 ⟶ 47 sor:
=== Rekonstrukció időbeli következtetéssel ===
[[Eduard Zeller]] német filozófus 1882-es értelmezése a második premisszát nem logikai, hanem időbeli következés értelemben használta, vagyis a levezetésben az ''(A)*'', ''(B)**'' és ''(C)*'' premisszákat használjuk, és ''(C)*''-ból indulunk ki. Legyen p''<small>a</small>'' az a kifejezés, melyre ''(C)*'' kikötései állnak, így a premisszák ellentmondásosságának bizonyítása:
▲: ''(B)** A lehetségesből időbelileg nem következik a lehetetlen.
# p''<small>a</small>'' lehetséges – (''(C)*'' miatt)
# p''<small>a</small>'' most nem igaz, és nem is lesz igaz – (''(C)*'' miatt)
76 ⟶ 88 sor:
* Az argumentum premisszáiban és az első két rekonstrukcióban is előfordul, hogy egy bizonyos kijelentés igazságértéke időben változik. Azonban ahhoz, hogy ezen a ponton támadható legyen az argumentum, be kellene bizonyítani, hogy nem léteznek olyan kifejezések, melyek igazságértéke időben változhat, ellentétben azzal ahogy a görögök – Diodórosz, Arisztotelész és a sztoikusok is – gondolták.
* Az időben változó igazságértékű kijelentéseket kijelentésfüggvényként írhatjuk le. Azonban modális fogalmak és kijelentésfüggvények összekapcsolásából csak értelmetlenség származhat.
* A logikai következtetéssel történő rekonstrukció során a „nem p''<small>a</small>'' szükségszerű”-ből következtetés történik a „p''<small>a</small>'' lehetetlen”-re, mely támaszkodik az <math>\scriptstyle{\Box A \Leftrightarrow \sim \Diamond \sim A}</math> (
* Végül a levezetések csak akkor állnak, ha p''<small>a</small>'' kétértékű kijelentés.
84 ⟶ 96 sor:
== Forrás ==
Altrichter Ferenc: ''A győzedelmes argumentum''. In: Altrichter Ferenc: Észérvek az európai filozófiai hagyományban. 289-327.
Görög gondolkodók [3. köt.] : A cinikus és a megarai filozófia. [Vál., ford., az előszót és a jegyzeteket írta: Steiger Kornél] Budapest : Kossuth, 1994.
| |||