„Víznyelő” változatai közötti eltérés

A vízzáró kőzet esetén a felszíni elfolyás jelentős arányú lehet. ha ez a víz fedetlen karsztos területre érkezik, ott a kőzeteben már kialakult üregrendszerekbe jut. Ez általában egy olyan bemélyedés, ami néhányszor 10-100 m átmérőjű, hosszúkás, a nyelőpont felé lejtő bemélyedés mélypontján található. Néha kisebb vízmosás is fut a nyelőszájig, ami gyakran nem is látható az összehalmozódott növénymaradványok miatt. A víznyelő nemcsak a vízzáró és karsztos kőzet határának közelében alakul ki, hanem jelenleg teljesen karsztos területen is működhet. EbbenIlyenkor atnagyon esetben nagy a valószínűségevalószínű, hogy kialakulásakor a terület még (részben) fedett karszt volt.

A hóolvadás idején a még fagyott talaj is vízzáróként működikvízzáró, ezért a teljesen karsztos felszínen is lehetnek idószakosidőszakos vízfolyások.

A víznyelőkvíznyelőket elzáródhatnakelzáródhatja a behordott anyagtól,anyag – főleg akkor, ha a bejutó vízmennyiség kevesebb lesz a vízgyűjtóterületvízgyűjtőterület vagy a csapadék mennyiségének csökkenése miatt. Utóbbi esetben azAz ismét csapadékosabbá váló időjárás vagy éghajlat hatására újraéledhet a nyelő újraéledhet.