„Morgarteni csata” változatai közötti eltérés

A '''Morgarteni csata''' [[1315]]. [[november 15]]-én az Alpokbeli [[Morgarten-hágó]]ban lezajlott csata az [[I. Lipót osztrák herceg|osztrák herceg]] serege és az [[Uri]], [[Schwyz]] és [[Unterwalden]] kantonok által még [[1291]]-ben létrehozott [[Svájc|Svájci Konföderáció]] harcosai között, mely az osztrák sereg megsemmisítésével ért véget.<br>

A győzelem óriási tekintélyt szerzett a svájciaknak [[Európa|Európában]], s a diadal kiharcolásában nagy érdemet szerző Schwyz kanton után lett az államszövetség neve Svájc. A svájciak idővel a kontinens legjobb katonáinak számítottak, sok helyen szívesen fogadták őket zsoldjukba a hadseregek.

==Svájc kialakulása==

Az Alpok ölelte térséget, a [[Rajna]] és a [[Rhône]] forrásvidékét az ókorban a rómaiak hódították meg, s [[Raetia]] illetve [[Gallia]] provinciák osztoztak területén. A [[Római Birodalom]] szétesését követően a [[keleti gótok]] és a [[burgundok]] uralkodtak az országban, végül a [[Keleti-Frank Birodalom]] helyén létrejött [[Német-római Birodalom]] része lett.<br>

 

A svájci parasztok fiainak egy része, akik nem kellettek otthon, azok gyakran álltak katonánknak és más országokban is szolgáltak. A katonáskodás szokása nemzetségről nemzetségre szállt, s idővel remek vitézekké edződtek. Sajátos harcmodort alakítottak ki, melyet az ösztönszerű védekezési módok irányítottak. Legfőképp gyalogosokból álltak a svájci vitézek abban a korban, amikor Európa nagy részén hagyományosan lovassági egységeket állítottak fel a hadseregek, amiket csakis rohamozásra képeztek ki.

[[II. Frigyes német-római császár]] kiváltságokat adott a kantonoknak, mely biztosította személyi szabadságukat. A század végén ellenben egyre erősödött az [[ausztria|ausztriai]] [[Habsburg-család|Habsburgok]] nyomása az országra, akiknek családi birtokai itt feküdtek (többek közt itt volt névadó váruk a [[Habsburg (település)|Habsburg]] azaz a ''Héjavár''). A parasztokat saját jobbágyaikként kezelték és nem tartották tiszteletben jogaikat. De a kantonok nem voltak hajlandók a Habsburgokat urukként elismerni, valamint mélyen sértette őket, hogy családi birtokaikként kezelik földjeiket.<br>

Az osztrákoknak gazdasági szempontból is fontos volt az ország, a lombard-német kereskedelmi út ellenőrzése végett is.