„Földreformok Magyarországon” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nagy Ferenc egyértelműsítése
a pontosítások
1. sor:
Az '''1945-ös földreformot''' az előző év decemberében Debrecenben[[Debrecen]]ben, a [[Szovjetunió|szovjet hadsereg]] megszálltahadsereg által megszállt területen alakult [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] rendelte el [[március 15]]-én, a 600/1945. M. E. rendeletben. Az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] utólag szentesítette a rendeletet az 1945. évi VI. törvényben.
 
A földreform az ideiglenes kormány legfontosabb intézkedése volt a [[Szovjetunió]]val kötött fegyverszüneti szerződés mellett.
 
A [[Dálnoki Miklós Béla]], [[Horthy Miklós|Horthy]] hadseregének tábornoka vezette kormány összetételét a szovjetek határozták meg, és benne a földművelésügyi posztot azért a [[kommunizmus|kommunista]] [[Nagy Imre]] kapta, hogy a magyar agrárproletárok által évtizedek óta áhított földosztás a [[Magyar Kommunista Párt]]hoz kötődjön.
 
A parasztok szívesen fogadták a földet, ennek ellenére az év végén tartott választásokon nem szívesen szavaztak a kommunistákra, és a választásokon egy agrárpárt, a [[Független Kisgazdapárt]] szerzett nagy, 57%-os többséget.
 
Amikor a Kisgazdapárt [[1946]]-ban az előkészítetlen és a szovjet nyomásra elkapkodva végrehajtott földreform túlkapásainak felülvizsgálatát helyezte kilátásba, a többi párt a kommunistákkal az élen a visszarendezés szándékával vádolták meg a Kisgazdapárt "reakciós" elemeit, megalakították a kisgazda-ellenes [[Baloldali Blokk]]ot, tömegtüntetést szerveztek, és ezzel megkezdődött a demokratikus pártok felszalámizása és a kommunista párt menetelése az egyeduralom felé.
52. sor:
 
==A földosztás eredménye==
A földreform több, mint félmillió úgynevezett szegényparasztnak juttatott 5 hold, vagy ennél kisebb földet. A reform meghirdetése után 750 ezren jelentkeztek földigénnyel és 642 ezren kaptak összesen mintegy 3 millió holdat.
 
A földreformot egyetlen számottevő politikai-társadalmi erő sem ellenezte, támogatta még a gyakorlatilag teljes földvagyonát elvesztő Magyar Katolikus Egyház is. A volt birtokosok nem kaptak kártalanítást és a kormány nem fogadta el [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]]nek azt a javaslatát sem, hogy az egyházak kapjanak kárpótlást, hogy fenn tudják tartani iskoláikat és egyéb intézményeiket.