„Havasi törpefenyő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a color paraméter törlése |
jav. |
||
10. sor:
| ordo = [[Tűlevelűek]] ''(Pinales)''
| familia = [[Fenyőfélék]] ''(Pinaceae)''
| genus =
| species = '''''P. mugo'''''
| binomial = ''Pinus mugo''
19. sor:
==Elterjedése==
Európa magas hegyeiben őshonos. Magashegységi legelőkön, sziklás lejtőkön, száraz, meszes talajon megtelepedő igénytelen és ellenálló fenyő.
Termőhelyén sűrű cserjefoltokat, vagy egész hegyoldalakat beborító áthatolhatatlan bozótosokat alkot. Földre fekvő termetével védi magát a széltől, talaját az átfagyástól és a lemosódástól. Télen beborítja a vastag hótakaró és megvédi a nagy fagyokban.
==Megjelenése==
Ugyanabból a gyökérből egyszerre több, 4-5 lábnyi megnyúló ág képződik, amelyek alul a talajra fekve, egész körüljárásnyira terjednek. Felső részük 3-7 lábnyira felemelkedik, keresztmetszetük hengeres, kar-, ritkábban combvastagságúak, szétágazók; többnyire 3-4, máskor 2-2 ágúak vagy átellenesek, felemelkedők; a korosabbak szétterpedők, enyhén hajlékonyak, rugalmasak, szívósak. Kérgük színe a hamvas-szürkétől a füstös-feketéig változó, a vékonyabbaké – a nemzetség más fajaihoz hasonlóan – sima, nem repedezett, bibircses. A háncs és a farész fehér, amíg nedvdús, könnyen hasad, kiszáradva kemény, rideg.▼
▲1–4 méter magas, elterülő fenyő. Ugyanabból a gyökérből
Minden levélhüvelyben két tűlevél van, ezek felállók, merevek, törékenyek, az ágacskák felső részét igen sűrűn fedik. Alig hüvelyknyiek (5-8 cm), de néha másfél hüvelyknél is hosszabbak. Félhengeres alakúak, kopaszok és mindkét oldalukon fényesek, csíkosak, belső felületük ellaposodó, a külső domború, a levélszél aprón fűrészesen érdes. A bibircseken elhelyezkedő levélhüvelyek hártyás pikkelyszerűek.▼
A háncs és a farész fehér – amíg nedvdús, könnyen hasad, kiszáradva kemény, rideg.
▲Minden levélhüvelyben két-két, 5–8 cm-es, félhengeres keresztmetszetű tűlevél
A hím- és a nővirágok ugyanazon egyed különböző törzsein vagy ugyanazon törzs különböző ágain találhatók.
▲A hím és a nővirágok ugyanazon egyed különböző törzsein vagy ugyanazon törzs különböző ágain találhatók. Többségük porzós, amelyek az ágakat sűrűn körbeveszik és hosszanti, nyolcas ferde sorokban alkotnak tojásdad barkát. A porzós virágok csészéjét négy, tojásdad, hártyás pikkely, valamint a virággal azonos hosszúságú, az ágacskákkal mintegy közös virágzati tengellyel összenőtt murva alkotja. A porzók többsége sűrű füzérű barkába tömörül, az apró kocsányú pikkelyen belül, ennek csúcsán, közös oszlopon ülnek a portokok; virágporuk sárga. A nővirágok lekerekített-tojásdad alakúk, sötétbíbor színűek, felállók és az idei hajtások csúcsán ülő tobozokat fejlesztenek, a közbeékelődő rüggyel és a következő évben termő tobozokkal. A tobozok töve hártyás, igen sok fedelékesen álló pikkelyből összerakott. A termők igen aprók, még mikroszkóppal is alig láthatók, pikkelyekkel sűrűn borítottak.
▲Terpedten felálló tojásdad toboz, a végén szétnyíló, merev, ékformájú, a csúcs felé vastagodó, hegyes pikkelyekkel; de ez a hegy az alsókon és a legfelsőkön hiányzik. A két mag kicsiny, ferdén visszás tojásdad.
A virágzást megfigyelve a számtalan példány között mindössze egyetlen olyat láttunk, amelyen az előző évben a termős toboz mellett kifejlődött egy porzós virágokkal teli ágacska. Gyakran megfigyeltünk viszont a porzósoknál erőteljesebb nőnemű törzseket, ágakat és feljegyeztük, hogy az utóbbiak többnyire együtt alakulnak ki, igen gyakran csak egy-egy, elszórtan; a korábbiak pedig a tobozok között fejlődnek ki, kettesével szemben állva, illetve hármasával vagy négyesével. A termős tobozok általában három évig fennmaradnak: az első évben virágoznak, a másodikban a termés növekszik, majd a harmadikban az újabb virágzás előtt szórják szét magvaikat, néhány azonban a következő évben is a helyén marad.
Minden megsebzett rész, a fiatal tobozok pedig maguktól is ontanak áttetsző, illatos balzsamot, mely desztillációval igen erős illatú olajat ad; ez Balsamum carpaticum néven ismert.
| |||