|
Egy kihalt és három élő alrendi águkat tartjuk számon:
* [[AdapialakúakAdapialkatúak]] ''(Adapiformes)'' – kihaltak
* [[Lajhármaki-alakúakalkatúak]] ''(Lorisiformes)''
* [[DaubentoniaVéznaujjú maki|Karmosmaki-alakúakalkatúak]] (''Chiromyiformes'') – ebbe egyetlen osztály tartozik, a [[Daubentonia|karmosmakifélék]] ''(Daubentoniidae)''
* [[MakialakúakMakialkatúak]] ''(Lemuriformes)''
A '''lajhármaki-alakúakalkatúak''' (lórifélék, [[fülesmakik]], [[pottók]]) az ág többi részének őseitől mintegy 50 millió éve, a korai [[eocén]] időszakban váltak el.
Miután Madagaszkár már nemcsak Afrikától szakadt el (165 millió éve), de Indiától is (88 millió éve) – de még mindkét [[kontinens]]hez jóval közelebb volt, mint jelenleg. A makialakúakmakialkatúak és lajhármaki-alakúakalkatúak közös ősei (valószínűleg egyetlen faj alig néhány példánya) gyaníthatóan India felől, föltehetően uszadékfákon tutajozva érkezett Madagaszkár szigetére, amely elég nagy és elég változatos ahhoz, hogy sokféle populációnak biztosítson életteret. A szigeten rekedt "ősmakik" meglehetősen változatos [[ökológiai fülke|ökológiai fülkéket]] töltöttek be – köztük olyanokat is, amelyek némelyikét a világ többi részén egészen másféle állatok foglalnak el.
A '''karmosmakialakúakkarmosmaki-alkatúak''' (''Chiromyiformes'') mintegy ötmillió évvel később, a késő eocénban különültek el a makialakúaktólmakialkatúaktól. Egyetlen ma élő fajuk, a [[véznaujjú maki]] azt a szerepet tölti be Madagaszkár élővilágában, mint nálunk a [[harkályfélék|harkály]].
A '''makialakúakmakialkatúak''' (''Lemuriformes'') ága erősen differenciálódott: mintegy 30 millió éve váltak külön a többiektől a [[makifélék]] ''(Lemuridae)'', 28 millió éve pedig az [[ugrómakifélék]] (Indridae). A "maradékban" körülbelül 25 millió éve különült el az egér- és [[törpemakifélék]] ''(Cheirogaleidae)'' fejlődése a [[fürgemakifélék]]étől ''(Megaladapidae)''.
== Jellemzőik ==
| 