„Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Mátra” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Mátra: re: Mestska |
|||
26. sor:
folyt. köv. – [[User:Mestska|Mestska]] <sup>[[User vita:Mestska|vita]]</sup> 2008. május 7., 02:00 (CEST)
::Egyenként válaszoltam felvetéseidre. Várom a többit. {{)}} – <span style="font-variant:small-caps;">[[User:Susulyka|<span style="color:#ff4500">Susulyka</span>]]</span> [[Kép:Cancer.svg|15px]] <sup>[[User vita:Susulyka|<span style="color:#ff4500">hm?</span>]]</sup> 2008. május 7., 08:59 (CEST)
{{mj}}
1. A Mátralába földtanilag nem a hegység része. Földrajzilag elfogadható az odasorolása, de ebben az esetben meg kell húzni valahol a Mátra(lába) és a Heves-Borsodi dombság határát. A dolognak olyan járulékos következményei vannak, hogy ha a Lahóca dombját a Mátrához soroljuk, akkor a hegység érckészlete valóban „jelentős”, ha viszont nem, akkor jelentéktelen, és az is volt: Gyöngyösoroszi egy kis és gazdaságtalan bánya volt, úgyhogy be is zárták.
2. Azt írjátok, hogy „A Mátralába a Mátra északi előtere, a Zagyva felső folyása és a Parádi-Tarna közötti dombos, majd a főgerinc felé meredeken emelkedő terület”. Ezzel szöges ellentétben a térképen a „Mátralába” felirat a Parádi Tarnától északra található.
3. Ugyanezen „A Mátra térképvázlata” térképen a „Tarna” felirat helyénvalósága kétséges. Egyes irodalmakban és térképeken valóban így szerepel már ez a szakasz is, de ez logikai ellentmodásokhoz vezet. A Parádon átfolyó patak neve ugyanis Parádi Tarna, tehát más irodalmak és térképek a Tarna nevet csak a két patak összefolyása alatti szakaszra használják, az északról érkező ágat pedig Siroki Tarna néven említik.
4. A riolittufa (dácittufa) nagyon határozottan nem kiömlési kőzet.
5. Nem volt olyan, hogy „az intermedier vulkanizmus”: a tágabb értelemben vett területen ugyanis két intermedier vulkanizmus volt: az eocén korú (kb. 29,7–32,8 M éve) a Lahócán (és alatta), meg a miocén, aminek eredményeiből áll most a hegység zöme.
6. Az eocén vulkanizmus valóban lehetett kollíziós (alábukó, vékony kontinentális lemeztöredékkel), a szakma többségének jelenlegi álláspontja szerint azonban a miocén vulkanizus húzásos volt, a legcsekélyebb alábukás nélkül.
7. Kimaradt a záró riolitvulkanizmus, márpedig a legjelentősebb kőbányák (Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata) ezekben a dagadókúpokban vannak. Nincs szó a kálitrachitról se, ez azonban van annyira bonyolult kérdés, hogy el lehessen sumákolni, mint ahogy a karboandezitet (fedőandezit) is.
8. Nem igaz az az állítás, hogy „A hirtelen áradások 150 200-szorosára növelik meg a vízfolyások vízhozamát az átlagos vízmennyiséghez képest” — nem az átlag, hanem az alaphozam 150–200-szorosára nőhet az árvízi hozam.
9. Recski bányászat: nagyon meg kell különböztetni a Lahóca enargitos érceinek bányászatát a mélyszinten feltárt porfíros és szakarnos ércekétől. Utóbbakat megkutatták, de nem művelték soha; most árulják őket újra Londonban. A mélyszinten Európa legnagyobb rézérckészletét tartjuk nyilván. A recski érc nem teléres (se a Lahóca, se a mélyszint). A pirit nem ércásvány.
10. Kimaradt a hegység nyersanyagai közül a kovaföld, amit Gyöngyöspata és Szurdokpüspöki között bányásztak.
11. A gyöngyösoroszi bányát nem 1987-ben zárták be: a bánya termelését 1986. márc. 13-a óta szüneteltetik.
Sajna, besegíteni nem tudok, mert saját kutatási eredményeket kéne bevennem, de bármihez szívesen adok irodalmat:
[[User:Pásztörperc|P/c]] <sup>[[User vita:Pásztörperc|vita]]</sup> 2008. május 7., 10:57 (CEST)
| |||