Wikipédia

„Vízhozam” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Idioma-bot (vitalap | szerkesztései)
16 714 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: lt:Vandens nuotėkis következő eltávolítása: eo:Debito
lektoráltam, bővítettem, lektor sablon ki
1. sor:
{{lektor|2007 februárjából}}
A '''vízhozam''' a [[folyó]]vizek és kutak teljesítményének a mérőszáma, de minden olyan esetben vízhozamról beszélünk amikor időegység alatt a vizsgált pontra bizonyos mennyiségű víz érkezik. ▼
 
▲A '''vízhozam''' a [[folyó]]vizek és víztermelő kutak teljesítményének a mérőszáma,. de mindenMinden olyan esetben vízhozamról beszélünk, amikor időegység alatt a vizsgált pontrafelületre bizonyos mennyiségű víz érkezik.
Folyóvizeknél a vízhozam a vizsgált időegység alatt a vizsgálati keresztszelvénybe érkező vízmennyiséget jelenti. Rendkívül sok dolog befolyásolja. ([[sebesség]], vízállás, medermorfológia stb.) Jele: Q. Mértékegysége: [m³/h,m³/s,m³/min]. Ha Q=1m³/h, az azt jelenti, hogy egy óra alatt egy m³ víz halad át a vizsgált keresztszelvényen. A vízhozamot több eljárással is számolhatjuk. Például egy klasszikus közüllük: Q=v*A ahol a „v” a sebesség [m/s] az „A” a nedvesített keresztszelvény [m2]. Gyakorlati mérési eljárások: Danaidás mérés, forgószárnyas vízhozammérő, ultrahangos mérőműszer, köbözés, bukóéles mérés stb.
 
Folyóvizeknél a vízhozam a vizsgált időegység alatt a vizsgálati keresztszelvénybe érkező vízmennyiséget jelenti. Rendkívül sok dolog befolyásolja. ([[sebesség]], vízállás, medermorfológia stb.)
Kutaknál is beszélhetünk vízhozamról. A vízadó réteg hozamáról, „amiből a [[kút]] táplálkozik”, valamint a kútból kitermelhető vízhozamról. Ez azt jelenti, hogy tartósan mennyi vizet tudunk kitermelni a kútból. A kút tervezési és üzemeltetési munkálatoknál az az ideális, ha éppen annyi vizet tudunk kitermelni, hogy a kút ne homokoljon. Ha többet veszünk ki mint amit a kút vízadó rétege ad, akkor elfogy a víz és homokot szívunk, ez tönkreteszi a [[szivattyú]]t, esetleges beomláshoz vagy további károsodáshoz vezethet. A kútból tartósan kitermelhető vízhozam függ:▼
 
* Jele: Q
* Mértékegysége: m³/h, m³/s, m³/min
 
Ha Q=1 m³/h, az azt jelenti, hogy egy óra alatt egy m³ víz halad át a vizsgált keresztszelvényen. A vízhozamot több eljárással is számolhatjuk. Például egy klasszikus közülük: Q=v*A, ahol a „v” a sebesség [m/s] az „A” a nedvesített keresztszelvény [m2].
 
Gyakorlati mérési eljárások: Danaidás mérés, forgószárnyas vízhozammérő, ultrahangos mérőműszer, köbözés, bukóéles mérés, stb.
 
▲Kutaknál is beszélhetünk vízhozamról. A vízadó réteg hozamáról, „amiből a [[kút]] táplálkozik”, valamint a kútból kitermelhető vízhozamról. Ez azt jelenti, hogy tartósan mennyi vizet tudunk kitermelni a kútból. A kút tervezési és üzemeltetési munkálatoknál az az ideális, ha éppenlegfeljebb annyi vizet tudunktermelünk kitermelniki, hogy a kút ne homokoljon„homokoljon”. Ha többet veszünk ki, mint amit a kút vízadó rétege ad, akkor elfogya kútban erősen lecsökken a vízvízszint, és a szivattyú által beszívott víz homokot szívunkhoz magával, ez tönkreteszitönkreteheti a [[szivattyú]]t, a kút esetleges beomláshozbeomlásához, a vízadó vagyréteg további károsodáshozkárosodásához vezethet. A kútból tartósan kitermelhető vízhozam függ:
* A kút átmérőjétől (d)
* a vízadó réteg vízáteresztő képességi eggyütthatójától. (k)
* A vízadó réteg vastagsága (H)
* A leszívás mértéke (s)
* A leszívási sugár nagysága (R)
A maximális (kritikus) hozam 2/3 része a tartósan kitermelhető hozam. Qm= 2/3Qmax.
A vízműveknél használt kutak esetén ez jellemzően 200-500 m³/h.
 
Például a [[Duna]] átlagos vízhozama:
 
*30 km-rel [[Passau]] előtt: 580 m³/s
*[[Bécs]]nél: 1, 900 m³/s
*[[Budapest]]nél: 2, 350 m³/s
*[[Belgrád]]nál: 4, 000 m³/s
*A [[Duna-delta]] előtt: 6, 500 m³/s
 
 
[[Kategória:Hidrológia|Vizhozam]]
 
 
[[en:Discharge (hydrology)]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vízhozam”