„Gyarak” változatai közötti eltérés

[[1214]]-ben ''Gyrok'' alakban említik először a [[szolgagyőr]]i uradalom részeként. [[1295]]-től az [[esztergom]]i érsekség faluja, [[1386]]-tól [[Gímes]] várának tartozéka. [[1533]]-ban megtámadta és kifosztotta a [[Oszmán Birodalom|török]]. [[1571]] és [[1573]] között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a [[Zsitva]] bal partján feküdt átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra. [[1830]]-tól a [[nagymánya]]i uradalomhoz tartozott. Régi iskolája a [[19. század]] elején temploma [[1882]]-ben épült. [[1909]]-ben felépült az új iskolaépület. [[1910]]-ben 704, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Érsekújvári járás (Nyitra vármegye)|Érsekújvári járás]]ához tartozott, majd [[Csehszlovákia]] része lett. [[1927]]-ben [[kolera]]járvány pusztított. [[1938]] és [[1945]] között ismét Magyarországhoz tartozott. Lakói részt vettek a [[Szlovák Nemzeti Felkelés]]ben. [[1948]]-ban a községet [[Andrej Kmeť]] ([[1841]]-[[1908]]) szlovák néprajztudósról, múzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. [[1950]]-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. [[1961]]-re megépült a falu kultúrháza. [[1965]]-ben portalanították az utakat és [[1966]]-ban neonvilágítást építettek ki. [[1968]]-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz.