Főmenü megnyitása

Gyarak (szlovákul Kmeťovo, korábban Ďarak) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Gyarak (Kmeťovo)
Gyarak templom 4.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1214
Polgármester Pavol Toman
Irányítószám 941 62
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség844 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség173 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131 m
Terület5,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyarak (Szlovákia)
Gyarak
Gyarak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 18° 16′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 18° 16′ 38″
Gyarak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Érsekújvártól 23 km-re északkeletre, a Zsitva jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben éltek emberek. 1925-ben az itt folyt ásatások során a bádeni kultúra 5-6000 éves maradványai kerültek elő.

Gyarakot 1214-ben "Gyrok" alakban említik először a szolgagyőri uradalom részeként. 1247-ben "Gorok" a neve. 1295-től az esztergomi érsekség faluja, 1386-tól Gímes várának tartozéka. 1533-ban megtámadta és kifosztotta a török. 1563-ban a Forgách család kapott rá adományt.[2] 1571 és 1573 között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a Zsitva bal partján feküdt, átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra.

1720-ban 14 háztartása volt. 1787-ben 42 házában 340 lakos élt. 1828-ban 69 házát 485-en lakták, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1830-tól a nagymányai uradalomhoz tartozott. Régi iskolája a 19. század elején, temploma 1882-ben épült. 1909-ben felépült az új iskolaépület.

Vályi András szerint "GYARAK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Érsek Újvárhoz, és 3/4 mértföldnyire, legelője elég, tűzre fája van, földgyei, ’s réttyei jók; de mivel szőlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett."[3]

Fényes Elek szerint "Gyarak, tót falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva pataka mellett: 486 kath., 6 zsidó lak., jó buzatermő földekkel, hires kaszáló és nádas rétekkel. Ut. p. Verebély."[4]

Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1927-ben kolerajárvány pusztított. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Lakói részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1948-ban a községet Andrej Kmeť (1841-1908) szlovák néprajztudósról, muzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. 1950-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. 1961-re megépült a falu kultúrháza. 1965-ben portalanították az utakat és 1966-ban neonvilágítást építettek ki. 1968-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 610 lakosából 501 szlovák, 46 német, 25 magyar, 10 más anyanyelvű és 28 csecsemő.

1890-ben 643 lakosából 571 szlovák és 72 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 663 lakosából 600 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 704 lakosából 659 szlovák, 42 magyar és 3 német anyanyelvű volt.

1919-ben 773 lakosából 758 csehszlovák és 15 magyar; ebből 765 római katolikus, 6 református és 2 zsidó vallású.[5]

1921-ben 782 lakosából 773 csehszlovák és 7 magyar volt.

1930-ban 865 lakosa mind csehszlovák volt.

1941-ben 928 lakosából 916 szlovák és 12 magyar volt.

1991-ben 969 lakosából 964 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 958 lakosából 954 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 902 lakosából 884 szlovák és 1 magyar volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Manduch, M. - Hunková, E. - Hunka, J. - Kujovský, R. 2014: Kmeťovo ako klenot. Kmeťovo. ISBN 978-80-971731-9-7
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. MOL, Királyi kancellária, Királyi Könyvek, 3. kötet, 767-768; Tomáš Tandlich 2013: Mestečká na území Bratislavskej, Nitrianskej a Tekovskej stolice – Vybrané sídla s právnym postavením zemepanského mestečka (oppida) v rokoch 1526-1720. Nitra, 86.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarak témájú médiaállományokat.