„Gyarak” változatai közötti eltérés

| polgármester = Ľudovít Sládeček

| népsűrűség = 182

| magasság = 134131

| terület = 5,20

| koordn_fok = 48

| koordn_perc = 10

| koorde_fok = 18

| koorde_perc = 1716

Gyarakot [[1214]]-ben ''"Gyrok"'' alakban említik először a [[szolgagyőr]]i uradalom részeként. [[1247]]-ben ''"Gorok"'' a neve. [[1295]]-től az [[esztergom]]i érsekség faluja, [[1386]]-tól [[Gímes]] várának tartozéka. [[1533]]-ban megtámadta és kifosztotta a [[Oszmán Birodalom|török]]. [[1571]] és [[1573]] között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a [[Zsitva]] bal partján feküdt átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra. [[1720]]-ban 14 háztartása volt. [[1787]]-ben 42 házában 340 lakos élt. [[1828]]-ban 69 háza volt 485 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. [[1830]]-tól a [[nagymánya]]i uradalomhoz tartozott. Régi iskolája a [[19. század]] elején temploma [[1882]]-ben épült. [[1909]]-ben felépült az új iskolaépület.

Vályi András szerint ''"GYARAK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Érsek Újvárhoz, és 3/4 mértföldnyire, legelõje elég, tûzre fája van, földgyei, ’s réttyei jók; de mivel szõlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Gyarak, tót falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva pataka mellett: 486 kath., 6 zsidó lak., jó buzatermõ földekkel, hires kaszáló és nádas rétekkel. Ut. p. Verebély."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1910]]-ben 704, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Érsekújvári járás (Nyitra vármegye)|Érsekújvári járás]]ához tartozott, majd [[Csehszlovákia]] része lett. [[1927]]-ben [[kolera]]járvány pusztított. [[1938]] és [[1945]] között ismét Magyarországhoz tartozott. Lakói részt vettek a [[Szlovák Nemzeti Felkelés]]ben. [[1948]]-ban a községet [[Andrej Kmeť]] ([[1841]]-[[1908]]) szlovák néprajztudósról, múzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. [[1950]]-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. [[1961]]-re megépült a falu kultúrháza. [[1965]]-ben portalanították az utakat és [[1966]]-ban neonvilágítást építettek ki. [[1968]]-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz.

*A Rózsafüzéres [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma a [[188418. század]]-ben végén épült, [[1888]]-ban bővítették.