„Szenttamás (Esztergom)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
A régi Esztergomtól (vagy [[Belváros (Esztergom)|királyi várostól]]) északra fekszik.
 
A Szent Tamás-hegy lábánál termálforrások által táplált melegvizű tó volt. Az itt fakadó meleg forrásokra [[Châtillon Anna|Antiochiai Anna királyné]] alapította meg az ország első közfürdőjét. A fürdőt [[IV. Béla]] király a johannitáknak adományozta 1238-ban, akik mellette templomot és ispotályt építettek. Amikor a törökök [[Esztergomi vár|Esztergom várát]] ostromolták, a Szent Tamás hegyről lőtték a várat, mivel ez egy magas a Várheggyel. Éppen ezért a hegyet többször is tervezték elhordani. Hajdan itt prépostság állt fenn, mely utóbb az érseki káptalanba olvadt, és épületeit a törökök erősségnek alakították át. Uralmuk idején a törökök és rácok lakták. A törökök kiűzése után elnéptelenedett, és csak a bazilika építésekor települt be kézművesekkel és mesteremberekkel.
 
[[1840]]-ben lecsapolták a Hévíz-tavat, a forrásokat kiboltozták, vizüket vezetékesen csatlakoztatták a vízimalomhoz. A Hévíz-tó helyén 1600 vörösfenyő cölöpre épült a vidék első szállója, a klasszicista [[Fürdő Szálló]], amiben többek között [[Kossuth Lajos]] és [[Széchenyi István]] is megszállt. A hotel helyén régen keserűvízforrások folytak, mára azonban ezek nem láthatóak. A Szent Tamás-hegyen található a [[Fájdalmas Szűz-kápolna (Esztergom)|kálvária]], ami nem a hagyományos tizennégy stációból áll, hanem különböző koroban készült domberművekből és szobrokból.