„Szerkesztő:MathiasII/Munkalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
72. sor:
A Formula–1 történetében legtöbbször az [[Olasz Nagydíj|Olasz]]-és a [[Brit Nagydíj]]at rendezték meg, amik eddig minden évadban szerepeltek. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a [[Monacói Nagydíj|Monacói]], a [[Belga Nagydíj|Belga]], a [[Francia Nagydíj|Francia]]-és a [[Német Nagydíj]]. A [[Magyar Nagydíj]]at [[F1 1986|1986]] óta rendezik meg, megszakítás nélkül.<ref name="Magyar Nagydij">{{cite web|title =Az eddigi Magyar Nagydíjak|publisher= Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/sgrandprix.php?t=HUN| forma=|accessdate=2008-06-11}}</ref>
 
Az első évben a világbajnokság 7 versenyből állt, az [[Indianapolisi 500|Indianapolisi 500 mérföldes verseny]] kivételével mindegyiket Európában rendezték. (Az Indy 500 [[F1 1950|1950]]-től [[F1 1960|1960]]-ig beleszámított a világbajnokságba, bár nem Formula–1-es világbajnokságba,szabályok szerint rendezték deés szinte kizárólag helyi versenyzők vettek rajta részt, akik a többi Formula–1-es versenyen nem indultak.) A versenyek száma mára jelentősen megnőtt, a legtöbb nagydíjat, 19-et [[F1 2005|2005]]-ben rendezték.<ref name="2005 ev">{{cite web|title =A 2005-ös versenynaptár|publisher= Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/races.php?y=2005| forma=|accessdate=2008-06-11}}</ref> Idén 18 versenyt tartanak.<ref name="2008 Vnaptar"/>
 
A világbajnokság bővülésének egyik oka, hogy a szabályok lefektetése, [[1946]] óta sok versenyt tartottak Formula–1-es szabályok szerint, amik nem számítottak bele a világbajnokság végeredményébe. Mivel a legtöbb versenyző ezeken a nagydíjakon is elindult, kézenfekvő volt, hogy az ott elért eredmény is számítson a világbajnokságban. Másrészt egyre több új ország is szeretett volna nagydíjat rendezni, különösen, amióta a sportágban megjelentek a szponzorok és rendszeressé váltak a tv-közvetítések. [[F1 1973|1973]]-ban már 15 versenyt tartottak az egy évvel korábbi 12-höz képest,<ref name="1973 ev">{{cite web|title =Az 1973-as versenynaptár|publisher= Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/races.php?y=1973| forma=|accessdate=2008-06-11}}</ref> [[F1 1984|1984]] óta pedig sosem ment a nagydíjak száma 16 alá. Mivel egy idényben húsznál több versenyt nem lehet tartani,<ref>A nagydíjak számának végső határa az egy évben rendelkezésre álló hétvégék száma, amit azonban több tényező is jelentősen csökkent. A Formula–1 – hasonlóan más sportágakhoz – idényjellegű. A szünet hagyományosan a téli hónapokra esik, mert a versenyek nagy része még mindig az északi féltekén van, ami ilyenkor kevéssé alkalmas a versenyzésre. A csapatok ilyenkor építik fel és tesztelik az új konstrukcióikat. A márciustól októberig-novemberig rendelkezésre álló időben pedig áltatlában kéthetente rendezik a futamokat, hogy legyen idő a felszerelés szállítására és a következő futamra való felkészülésre. A sportágban dolgozók terhelésének csökketésére a 2000-es évek közepétől bevezették a háromhetes nyári szünetet.</ref> az új helyszínek megjelenése egyúttal azt is jelenti, hogy néhány ország elveszítheti a nagydíját, ha nem tudja vagy nem akarja modernizálni a pályáját ([[Hollandia]], [[Argentína]], [[Portugália]]), vagy ha nem sikerül megfelelő szponzori hátteret biztosítani az eseménynek ([[USA|Egyesült Államok]]).<ref name="USA nagydij">{{cite web|title =Új szponzorok menthetik meg az Amerikai Nagydíjat|publisher=f1vilag.hu|url=http://f1vilag.hu/cikk/20080330/Az_uj_szponzorok_menthetik_meg_az_Amerikai_Nagydijat|format=|accessdate=2008-06-11}}</ref>
113. sor:
[[Kép:Kart KF1 2007 02.jpg|200px|left|thumb|A 2006-os gokart világbajnok]]
[[Kép:DTM car mercedes2006 Haekkinen racing.jpg|200px|thumb|left|Häkkinen a DTM-ben, 2006-ban]]
A legtöbb Formula–1-es versenyző a [[gokart]]ozással kezdi versenyzői pályafutását. Ezután általában versenyzőiskolába iratkoznak, vagy valamilyen európai Formula szériában indulnak: [[Formula Ford]], [[Formula Renault]], [[Formula 3]], [[GP2]]. A GP2 sorozat [[2005]]-ben indult, és eddigi három világbajnoka már mind a Formula–1-ben versenyez. A GP2 előtt a [[Formula–2]], majd a [[Formula 3000]] volt az F1-be jutás előtti legjelentősebb versenysorozat, ami az [[1984]]-ben megszűnt Formula–2-őt válotta fel.<ref name="F2">{{cite web|title=Formula–2|publisher=formula2.net|url=http://www.formula2.net/|accessdate=2008-06-16}}</ref> Ennek ellenére eddig egyetlen F2, F3000 vagy GP2 bajnok sem nyert a Formula–1-ben világbajnoki címet. Egy másik népszerű sorozat a [[Brit Formula–3]], melyen keresztül sokáig jó eséllyel be lehetett kerülni a Formula–1-be. [[Nigel Mansell]], [[Ayrton Senna]] és [[Mika Häkkinen]] is versenyzett ebben a bajnokságban. Vannak,Egyes akikversenyzők amerikai versenysorozatokbólbajnokságokban jutottakindultak a Formula–1-be előtt, ilyen például [[Mario Andretti]], [[Jacques Villeneuve]], [[Juan-Pablo Montoya]] és [[Sébastien Bourdais]]. Néhányan teljesenmás a versenyzés más sportágakbólszakágaiból jutottak az F1-be: [[Damon Hill]] motor-, [[Michael Schumacher]] sportautóversenyeken vett részt F1-es pályafutása előtt.<br>
Mára minden Formula–1-es csapat felismerte a versenyző-képzés jeletőségét, és többen utánpótlás-nevelő programot működtetnek. A [[McLaren]] "saját nevelésű" versenyzője [[Lewis Hamilton]], [[Nelson Piquet Jr.|ifjabb Nelson Piquet]] pedig pedig a [[Renault F1|Renault]] felügyelete alatt készült föl a Formula–1-re.
 
A legtöbb versenyző manapság harmincas évei közepén-végén fejezi be a pályafutását, bár az ötvenes években nem voltak ritkák a negyven, ötven éves versenyzők sem. A legnépszerűbb versenysorozat az F1 után a [[DTM|Német Túraautó-bajnokság]] (DTM), itt versenyzett például Mika Häkkinen és [[Jean Alesi]], [[2008]]-tól pedig itt folytatja pályafutását [[Ralf Schumacher]].<ref name="RSchumacher DTM">{{cite web|title=Ralf Schumacher megszerezte első győzelmét a DTM-ben|publisher=dtm.com|url=http://www.dtm.com/newsausgabe.php?id=7309|accessdate=2008-06-16}}</ref> Az amerikai sorozatok is vonzóak a volt Formula–1-es versenyzők számára, Juan Pablo Montoya és Jacques Villeneuve a [[NASCAR]]-ban, Nigel Mansell és [[Emerson Fittipaldi]] az [[Indy Car]]-ban folytatta a versenyzést. Pályafutásuk befejeztével néhányan Formula–1-es csapatot alapítanak, például [[Jackie Stewart]]<ref name="Stewart">{{cite web|title=Stewart Racing|publisher=Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/makes/details.php?d=134|accessdate=2008-06-16}}</ref> és [[Alain Prost]].<ref name="Prost Racing">{{cite web|title=Prost Racing|publisher=Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/makes/details.php?d=116|accessdate=2008-06-16}}</ref> (Graham Hill<ref name="Hill Racing">{{cite web|title=Emabassy Hill|publisher=Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/makes/details.php?d=63|accessdate=2008-06-16}}</ref> és Emerson Fittipaldi<ref name="Fittipaldi Racing">{{cite web|title=Prost Racing|publisher=Motorsport-Total.com|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/makes/details.php?d=52|accessdate=2008-06-16}}</ref> még aktív versenyzőként működtetett saját csapatot a Formula–1-ben.)
 
=== Rajtszámok ===
123. sor:
Arra, hogy csapaton belül melyik versenyző melyik számot kapja, nincs írott szabály, a csapatvezetés döntésétől függ. Általában a kisebb rajtszámú pilótát részesítik előnyben, ha nincs deklarált megkülönböztetés, szempont lehet az előző évi bajnokságban elért helyezés, az összességében eredményesebb pályafutás, a nagyobb rutin, a csapatnál eltöltött hosszabb idő, életkor.
 
A csapattárs versenyzők megkülönböztetését a számokon túl segíteni kell szembetűnően eltérő sisakfestéssel, valamint azzal, hogy az autó bukócsöve feletti, a tv-kamerát magában foglaló kis szárnyat kisebbaz alacsonyabb rajtszámú versenyzőnél pirosra, a nagyobb rajtszámúnálnagyobbnál sárgára festik.
 
==Csapatok==