„Czipott Rudolf” változatai közötti eltérés

 

==Élete==

Ő volt a családban az elsőszülött, második testvére Lajos volt. Édesapja korán bekövetkezett halála nagy csapás volt számára, de legjobban anyját súlytotta le, aki már ekkor nyolc hónapos terhes volt harmadik fiával Józseffel.<br>

György halála után már nem maradhattak a parókián, ezért el kellett hagyniuk Őrihodost. Az ifjú Rudolf testvéreivel és anyjával [[Sopron]]ba költözött, ahol annak idején apja tanult. Itt meglehetősen szerény körülmények között éltek, Erzsébet mindig takarékos volt és szigorú istenfélelemben nevelte fiait. A fiút lenyűgözte anyja erélyessége, életrajzában leírja ''én és Lajos testvérem segédkezvén neki gyermeki hűséggel hordván nem egyszer a szomszéd ház udvarából sajtárral vizet a konyhára, eképpen kívántunk rajta könnyíteni.''

 

Az első bécsi forradalom során az intézmény szinte minden diákja, így Czipott is részt vett a harcokban. Az összecsapások során több társát elvesztette. A forradalomban való részvételük miatt több tanulót nem engedtek vissza az iskolába és [[Magyarország]]ról is jöttek hírek a kitört [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]]ról. Czipott egy csoport magyar diákkal visszatért Sopronba. A háborúban nem vett részt, ehelyett októberben egykori teológiai tanára Király József soproni lelkész hívására [[Kővágóörs]]ön lett káplán, ahol egykor a szintén szlovén író [[Barla Mihály]] élt. Többször unszolták, hogy álljon be a [[1848–1849-es honvédsereg|honvédseregbe]], de édesanyja kérésére ennek nem tett eleget.<br>

[[Október 26]]-án sor került felszentelésére, amit [[Győr]]ben, [[Haubner Máté]] püspök hajtott végre. A szabadságharc leverése után kővágóőrsi szőlőhegyén ő bújtatta Berzsenyi Farkas [[Somogy vármegye|somogyi]] alispánt ([[Berzsenyi Dániel]] fiát) és Lájpizig József főjegyzőt, akik aktív támogatói voltak a mozgalomnak.<br>

[[1853]]. [[április 5]]-én anyjával a [[Somogy vármegye|somogy vármegyei]] [[Vése|Vésére]], ahol elvette Török Idát, akitől több gyereke született, de sok meghalt gyermekkorában. Vilma nevű lányát egy [[domonkosfa]]i lelkészhez adta, Áron nevű fia [[Szászország]]ban tanult teológiát. Egy másik lánya Eszter tanítónő lett, első fia Zoltán pedig [[Baranya megye|Barányában]], [[Magyarbóly]]ban orvos. Felesége ikerszülés során meghalt (a gyerekek is halva születtek), ezután feleségül vette Németh Herminát, akitől három fia született még, de csak egy, József élte meg a felnőtt kort és boltos lett [[Regede|Regedén]] (ma ''Radenci''). Szeretett édesanyját [[1884]]-ben vesztette el.<br>

[[1868]]-ban az egyházközség területén több faluban iskolákat hozott létre, hogy az oktatást hatékonyabbá tehesse, s ápolta a [[vend nyelvjárás]]t.<br>

[[1890]]-ban a muraszombati, [[1893]]-ban az alsómaráci evangélikus gyülekezet megalakításában vett részt. Létrehozott egy női evangélikus egyesületet és az ő javaslatára kezdett el működni egyházi felügyelet a vidéken.<br>

 

[[1883]]-ban kiadták prédikációs gyűjteményét. Czipott volt a helyi evangélikus kerület esperese is.