„Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt” változatai közötti eltérés

Az '''Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt,''' rövidítve '''RSZDRP''' ([[orosz nyelv|oroszul]] ''РСДРП – Российская Социал-Демократическая Рабочая Партия),'' vagy egyszerűen '''Oroszországi Szociáldemokrata Párt''' forradalmi [[szocialista]] párt volt, amelyet [[1898]]-ban hoztak létre [[Minszk]]ben, három forradalmi baloldali szervezet egyesítésével.

 

A párt a korábbi eredetű orosz forradalmi mozgalom, a [[narodnyikok]] (''наро́дничество'') forradalmi populizmusának elutasítása jegyében jött létre és ugyanígy ellenezték azoknak a szociáldemokratáknak az elképzeléseit, akik később a [[Szociálforradalmár Párt]]hoz (ismertebb nevén: eszerek, ''эсе́ры'') csatlakoztak. Az RSZDRP, annak ellenére, hogy Oroszország agrárország volt, [[Karl Marx]] és [[Friedrich Engels]] tanaira alapozva alkotta meg saját programját, amelyek szerint a forradalom fő hajtóereje az ipari munkásosztály.

 

A második kongresszus előtt csatlakozott a párthoz egy fiatal értelmiségi, [[Vlagyimir Iljics Lenin|Vlagyimir Iljics Uljanov]] (''Влади́мир Ильи́ч Улья́нов''), akit álnevéről inkább Lenin (Ле́нин) néven ismer a világ. Lenin [[1902]]-ben publikálta [[Mi a teendő]] című vitairatát, amelyben azt írta le, milyen feladatokat kellene kitűznie a pártnak és ehhez milyen módszereket kell követni. "A proletariátus élcsapata" létrehozásához elkötelezett aktivisták fegyelemezett és centralizált pártjára van szükség – írta Lenin.

 

Az [[1905]] végén tartott összoroszországi kongresszuson már [[Sztálin]] is részt vett és itt találkozott először Leninnel. A vitában, Leninnel ellentétben, elutasította, hogy a párt vegyen részt a majdani parlamenti munkában, ehelyett harci osztagok szervezését ajánlotta. [http://www.historia.hu/archivum/2003/0303biro.htm]

 

Az első orosz parlamenti ("Duma") választásokat [[1906]]-ban a szociáldemokraták [[bojkott]]álták, az [[1907]]-es Dumában azonban már az eszerekkel együtt 83 mandátumuk volt. Ezt a Dumát azzal az ürüggyel oszlatták fel, hogy a szociáldemokraták összeesküvést forralnak a hadsereg irányításának átvételére. A választási szabályok megváltoztatását követően a harmadik Dumában ([[1907]]–[[1912]]) a szociáldemokratáknak már csak 19 mandátumuk volt. A negyedik Duma ([[1912]]–[[1917]]) időszakától a párt véglegesen és az addigiaknál is nyilvánvalóbban széthasadt. A mensevikeknek öt, a bolsevikoknak hét mandátum jutott. (Az utóbbiak közt volt [[Roman Malinovszkij]], akiről később kiderült, hogz a titkosrendőrség, az [[Ohrana]] ügynöke.)