„Gainas” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Gainas''' ([[görög nyelv|görögösen]] Γαινᾶς; ?-[[
Gainas [[395]]-ben szerezte meg [[Konstantinápoly]]ban a ''magister militum praesentalis''
Arcadius új kegyence, [[Eutropius (bizánci miniszter)|Eutropius]] viszont igyekezett visszaszorítani a hadseregben szolgáló germánok hatalmát és befolyását, mire [[399]]-ben lázadás tört ki a gót [[Trigbild]] vezetésével [[Phrügia]] vidékén, nagy valószínűséggel Gainas felbujtására, aki ugyan felvonult ellenük, ám gyorsan kiegyezett velük. Eutropiust [[Aelia Eudoxia]] császárnő támogatásával száműzték, majd kivégezték, Arcadiust pedig meggyőzték arról, hogy békésen kezelje a lázadást. Trigbild [[ariánus]] hitű [[germán]] katonái ekkor áttelepültek [[Európa|Európába]], méghozzá a fővárosba és környékére.
A következő évben Gainas megpróbálta megszerezni a császár személye feletti hatalmat, és megszállta a palotát, felgyújtásával fenyegetve. Nagy ellenfele, az arianizmus ellen tántoríthatatlanul kiálló pátriárka, [[Aranyszájú Szent János]] nagy szerepet játszott abban, hogy Konstantinápoly népe végül fegyvert ragadott, és lemészárolta a városban állomásozó germánokat. A sikertelen puccskísérlet után Gainas [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiába]], majd a [[Boszporusz]]on elszenvedett tengeri vereség után [[Thrákia|Thrákiába]] menekült, ahol még az év folyamán [[hunok]] gyilkolták meg. Fellépése nyomán a Kelet-római Birodalomban a rövid időre germánellenes politikai vonal került hatalomra. A sereget átszervezték, és rövid időre kiszorították belőle a barbárokat.
|