Főmenü megnyitása

Módosítások

7 bájt törölve ,  11 évvel ezelőtt
a
kozmetikai javítások
{{lektor}}
[[Kép:SLAR_SzolnokSLAR Szolnok.png|thumb|right|200px|SLAR kép [[Szajol]] térségéről]]<br>
A SLAR az angol Side Looking Airborne Radar rövidítése. Magyarul elnevezése nem egységes, oldalra néző fedélzeti radarnak fordíthatjuk, de a szakmában leginkább az angol rövidítést használják. A SLAR célja a földfelszín térképezése, megfigyelése repülőeszköz fedélzetéről rádióhullámok segítségével. Napjainkban szinte kizárólag a továbbfejlesztett változatát, a szintetikus apertúrájú radar (SAR-t) használják. (Az elnevezések félrevezetőek lehetnek, mivel a SLAR rövidítés a képalkotó módszer általános elrendezésére utal, és így a modern eszközökre is igaz, a SAR rövidítés pedig inkább egy feldolgozási technika, ami nem csak SLAR eszközzel használható.)
 
===A SLAR alapelve===
 
[[Kép:slar_elv_1slar elv 1.png|thumb|right|200px|SLAR elve (az antenna lábnyoma)]]<br>
A SLAR aktív képalkotó eszköz, a [[radar]] egyik típusa. A Föld (vagy más égitest) felszínét a többnyire a mikrohullámú tartományba tartozó [[elektromágneses hullám]] kibocsátásával és a visszavert jel érzékelésével térképezi fel. A SLAR képek több tulajdonságukban különböznek az optikai tartományban készült fényképektől:
* Saját sugárforrással rendelkezik, így nem függ a napszaktól.
 
A SLAR monosztatikus radar, vagyis [[antenna|antennája]] adóként és vevőként is működik (időben elkülönülve). Az antennát úgy készítik, hogy haladási irányban nagyobb legyen a mérete, ez keskeny nyalábot biztosít. A haladásra merőleges irányban viszont kis szélességű, így nagyon széles nyalábot ad. Ezzel a nyalábbal soronként tudja letapogatni a felszínt, ahogy elrepül felette.
[[Kép:slar_elv_2slar elv 2.png|thumb|right|200px|SLAR elve (x-z metszet)]]<br>
Haladási irányban a nyaláb szélessége biztosítja a felbontást, merőleges irányban pedig a kisugárzott impulzus hossza, illetve sávszélessége. Ehhez az szükséges, hogy az antennanyaláb oldalra nézzen, vagyis a letapogatott terület a hordozótól oldalra helyezkedik el. Ekkor ugyanis a kibocsátott impulzus a felszín egyes elemeiről különböző időben verődik vissza, és így a visszavert és vett jel visszaérkezési ideje a távolsággal arányos lesz. Minél rövidebb a kisugárzott impulzus (vagy minél nagyobb a sávszélessége), annál jobb felbontást kaphatunk. (A merőleges irányú felbontás egyszerű impulzus esetén c/2T, ahol c a fénysebesség és T az impulzus hossza, általános esetben c/2B, ahol B a sávszélesség.)
[[Kép:slar_elv_3slar elv 3.png|thumb|right|200px|A radiális felbontás csökken a távolsággal]]<br>
A felszín visszaverőképessége egyrészt függ azt azt alkotó anyag minőségétől (elektromos permittivitás és mágneses permeabilitás), másrészt a geometriájától (mennyire sima a felszín, milyen szögben áll az antennához képest). A fémek és a víz jó visszaverőképességgel rendelkeznek, alakjuktól függően azonban különbözőképpen jelenhetnek meg a képen. A sima vízfelszín például az antennával ellentétes irányba veri vissza az impulzust, így a visszavert jelben azon a helyen alacsony jelszint lesz, ezt általában fekete színnel jelölik a szürkeárnyalatos képen. Egy hullámzó tengerfelszín már valamennyi energiát visszaver az antenna felé is, így szürkének fog látszani. A tengeri olajfoltok csillapítják a hullámzást, így a környezetüknél sötétebbnek látszanak. Ezek a tulajdonságai miatt használható jól a SLAR vízfelszínek megfigyelésére. Egy összetett alakú fémtárgy (épület, jármű) általában fényes pontként látszik, ez vezet a katonai felhasználásra (a radar átlát a közönséges álcahálón). Alacsonyabb hullámhosszakon a talaj, illetve a növényzet nedvességtartalmát is megbecsülhetjük.
 
A szokásosnál alacsonyabb frekvencián, rövidhullámokkal működő SAR használható a kőzetrétegek feltérképezésére. A [[Mars Express]] és a [[Mars Reconnaissance Orbiter]] űrszondák radarjai a Mars felszíne alatt rejtőző víz, illetve jégrétegek felderítésére készültek, néhány méteres mélységig képesek érzékelni.
 
 
===Továbbfejlesztése===
 
===A SLAR története===
 
===Külső hivatkozások===
* http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t34a.htm
* J.C.Curlander, R.N.McDonough:Synthetic Aperture Radar, John Wiley&Sons Inc. 1991
 
{{csonk-tech}}
 
[[Kategória:Elektronika]]<br>
[[Kategória:Távérzékelés]]
 
{{csonk-tech}}
247 461

szerkesztés