„Arnolfo di Cambio” változatai közötti eltérés

'''Arnolfo di Cambio''' ([[Colle di Valdelse]] 1245 k. - [[Firenze]], 1310 előtt) itáliai szobrász, [[Nicola Pisano]]nál tanult, szinte biztosan közreműködött mesterének számos munkájában: többek közt a [[bologna]]i San Domenico híres [[Szent Domonkos]]-szarkofág kifaragásában (1264-67), kétségtelenül az ő közreműködésével készült a [[siena]]i dóm szószéke (1265-68). Stíluskriitikai alapon neki tulajdonítják Annibaldi della Molara bíboros síremlékét a római [[San Giovanni in Laterano]]ban (1276) és az Anjou Károly ülőszobrát, ezt valószínűleg 1277-ben fejezett be (Róma, Palazzo del Conservatori). De Bayre bíboros síremléke (1282) az [[orvieto|orvietói]] San Domenicóban a síremlékszobrászat fontos stációja. Rekonstrukciójánál elhagyták ugyan az eredeti gótikus mennyezetet, megmaradt viszont a drapériával letakart ravatalon fekvő bíboros, az oldalt függönyt széthúzó két alak, felettük pedig a Madonna és gyermeke előtt térdeplő bíboros. A XVI. században [[Giovanni Pisano]], [[Tino da Camaino]] és mások fejlesztették ki ezt a kompozíciótípust.

 

 

Írott források tanúsága szerint 1300-ban a [[firenzei dóm]] építőmestere volt, valószínűleg ő tervezte a nyugati boltszakaszokat és a főhomlokzat alsó részét, valamint a homlokzat díszítésére szánt szobrok fontosabb darabjait is. Stíluskritikai alapon ugyancsak neki tulajdonítják a firenzei [[Santa Croce]] és a [[Badia-templom]] megtervezését. Művészi személyiségéről nehéz valódi képet alkotni, mivel számos műve csak töredékesen maradt fenn. Egyszerűségre törekedett, ugyanakkor fogékonyan élt az antik, a román és gótikus stílusjegyekkel.