„Kazettás lőszerek” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elkezdtem az összevonását a részben egymást átfedő két cikknek
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
Tömegesen vetették be ezeket a fegyvereket a [[vietnami háború]] során [[Laosz]]ban (kb. 10 millió fel nem robbant altöltet), [[Kambodzsá]]ban és [[Vietnam]]ban, majd kisebb mértékben a [[Közel-Kelet]]en, a [[Falkland szigetek]]en, [[Irak]]ban (a bevetett bombák ¼-e), a [[délszláv háború]]ban a 90-es években, és legutóbb [[Libanon]]ban [[2006]]-ban. Mintegy 60 ország tart rendszerben szórt lőszereket. Ezek legnagyobb része több évtizede készült, működési mechanizmusa pontatlan, megbízhatatlan.
 
== Tiltott fegyver? ==
A [[nemzetközi humanitárius jog]] elvei megkövetelik a hadviselő felektől, hogy megkülönböztessék a harcolókat és a nem-harcolókat, és megtiltja az olyan jellegű hadműveleteket, amelyek során ez a követelmény nem teljesíthető. A szakértők jelentős része szerint azonban a kazettás bombák és szórt lőszerek nem tartoznak ebbe a kategóriába (mint pl. a taposóaknák), használatuk megvalósítható oly módon, hogy azzal teljesüljön a katonai és a polgári célpontok közötti megkülönböztetés követelménye. A legtöbb nehézséget a lakott területeken és azok közvetlen közelében történő alkalmazás okozza, amely során mind a bevetés időpontjában, mind azt követően rendszeres a polgári áldozatok nagy száma.
 
A [[nemzetközi humanitárius jog]] elvei megkövetelik a hadviselő felektől, hogy megkülönböztessék a harcolókat és a nem-harcolókat, és megtiltja az olyan jellegű hadműveleteket, amelyek során ez a követelmény nem teljesíthető.
== Forrás ==
 
Számos elemző és nem kormányzati szervezet, így például a [[Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága]] (International Committee of the Red Cross - ICRC) álláspontja szerint a szórt lőszerek a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősülnek, elsősorban azért, mert hatásuk megkülönböztetés nélkülinek minősül. Ezzel szemben ellenérvként az szokott szerepelni, hogy a használat módja dönti el, hogy ez a fegyver mennyiben jogellenes: katonai élőerő, illetve harceszközök elleni alkalmazása tökéletesen megfelel a hadviselési szabályoknak.
 
[[2008]]. május 30-án [[Dublin]]ban 107 állam elfogadta a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt.<ref>http://www.clusterconvention.org/convention/text/english/</ref> Az egyezmény 2008. december 3-tól nyílik meg aláírásra, és a 30. megerősítő okirat letétbe helyezése után hat hónappal lép majd hatályba.
 
Az egyezmény alapján tilos lesz ilyen fegyver alkalmazása, gyártása, készleten tartása, illetve más államoknak való átadása, a létező készleteket pedig az azokat birtokló államoknak meg kell semmisíteniük.
 
Várhatóan az a kevés számú állam, amelyek rendszerben tart ilyen fegyvertípust, nem fog csatlakozni az egyezményhez, így a szerződéses tilalom rájuk nem fog kiterjedni. A konkrét jogi tilalom hiánya ellenére, az ICRC várakozása szerint az egyezmény léte, és széleskörű elfogadottsága ezeket az államokat is álláspontjuk megváltoztatására fogja majd késztetni.<ref>http://www.icrc.org/web/eng/siteeng0.nsf/html/cluster-munitions-interview-290508</ref>
 
 
 
 
== Forrás ==
<references/>
http://www.unidir.org/pdf/articles/pdf-art2530.pdf