|
(Szentgyörgyábrány, 1820. nov. 20. � Pest, 1850. ápr. 7.): író, publicista, lapszerkesztő, politikus, ~ Kornél zeneszerző fivére. Írói hajlamai korán kibontakoztak, Az egykorú lapokban (Honderü, Életképek)...
* [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|Ábrányi Emil]]: ([[1882]]. [[szeptember 22]]. - [[1970]]. [[február 11]].) zeneszerző
(ifj.) zeneszerző, született Budapesten 1882. Á. Emil költő fia. Zenetanulmányai végeztével a hannoveri opera karmestere lett. 1909. a budapesti Operaházhoz szerződött, 1919/20. évadban igazgató volt, 1920. a Városi Szinház dirigense lett. Ködkirály, Monna Vanna, Paolo és Francesca, Don Quichote c. operáit előadták.
Forrás:
Tolnai Nagylexikon
(Bp., 1882. szept. 22. - Bp., 1970. febr. 11.): zeneszerző, ifj. ~ Emil költő és Wein Margit énekesnő fia. A bp.-i Zeneak.-n Koessler Jánostól zeneszerzést, majd 1901-től Lipcsében Nikischtől vezénylést tanult. 1904-től a kölni Operaház, majd a hannoveri Udvari Opera karnagya volt. 1906-ban feleségül vette Várnay Róza énekesnőt. 1911-ben visszatért Mo.-ra, a bp.-i Operaház szerződtette karnagynak. 1914-től a bp.-i Operaházat, 1921 - 24-ben a bp.-i Városi Színházat igazgatta. 1922 - 26-ban vezénylést tanított a Zeneak.-n. 1926-tól a fővárosban és Debrecenben, 1942-től a szegedi Városi Színháznál volt karmester. Írt zenekari műveket, operákat és daljátékokat. Epikus szvit zenekarra c. művével 1933-ban elnyerte a Székesfővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság és a Székesfővárosi Zenekar pályadíját. - Irod. Bónis Ferenc: Á. E. (Muzsika, 1970. 5. sz.).
Forrás:
Életrajzi lexikon
{{egyert}}
|
