„Ókori görög művészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
A görög templom és az emebri test kötötti kapcsolatokat is felefedezték. A templom lényegét egy emberi kinézetű isten alkotja, és a templmépítés mértékegységéül a lábat veszik alapul. Azok az emberi alakok, akikhez a templom egész felépítése alkalmazkodott, hősök, félistenek és istenek voltak. A szentélyekben felállított szobrok sokkal nagyobbak voltak az embernél, minden részét e méretnek megfelelően nagyították meg. A templomot minden oldalról körülvevő lépcsőfokok olyan madasak voltak, hogy azoknak, akik fel akartak menni a cellába, lépcsőfokokat kellett közbeiktatni.
==== Archaikus kor==== [[Kép:Agrigento Tempio di Hera.jpg|thumb|250px|Argigentumi Héra-Templom]]
A görgög művészet első virágkorát az önnálló templomtípus, a ''peripterosz'' megszületése jellemzi. A legrégibb ''peripteroszok'' az [[i.e. 8. század|i.e. 8.]] és [[i.e. 9. század]]ra tehetők. A [[i.e. 8. század]]-ban épült az olüpiai Héra-templom és a thermoszi Apollán-templom, az [[i.e. 5. század]]ban a nagy szelinuszi templom, hatalmas, sima oszlopaival, és az ún. paestumi bazilika, melynek belső tere két részre tagolódott.
A dór templomok az [[i.e. 5. század]]ra érik el legtökéletesebb formájukat, még ekkor is fellelhető benne a szigor. E századi templomok sorához tartozik az [[Aigina-sziget]]en épült ''Aphalia-templom'', a [[paestum]]i ''[[Poszeidon]]-templom'', az [[olümpia]]i ''[[Zeusz]]-templom'', az [[athén]]i ''Thészeion-templom'' és az [[argigentum]]i templom, amelyet olyan hatalmasra terveztek, hogy nem tudták befejezni.
====Dór stílus====
| |||