„Etruszk művészet” változatai közötti eltérés

Ebben a korban, ami [[i.e. 625]]-től [[i.e. 550]]-ig tartott, az etruszkok már politikai nagyhatalommá váltak. A legerősebb hatás a [[korintosz]]i volt, de mellette a [[kréta]]i, a keleti görög, és az [[attika]]i művészet is eljut a néphez. Korán megjelent a hatalmas négyszögletes kövek alkalmazása, ilyenekkel építették a városfalakat. A templomépítészetben a görög mellett az etruszk formai is kialakult. A templomok emelt pódiumon álltak, nem vette őket körül oszlopsor, egy homlokzatuk volt. Az egy majd több cella a nyitott előtérre nyílt. A teteje laposabb volt mint a görögöké, az oszlopok alacsonyabbak, az épület szélesebbnek, zártabbnak tűnt, mint a görög templomok, amelyektől a fagerendázatot fedő domborműves terrakottalapok tarka színességével is elütött. Követ az etruszkok a nagyobb épületek alapozásakor használtak, egyébként főleg fából és agyagból építkeztek. Sajátos etruszk oszloptípusok is kialakultak. A sírkamrák falát festményekkel díszítették. Ekkor alakult ki igazán a szobrászat is, terrakottát és puha kőanyagokat használtak. Az észak-[[etruria]]i városokban megjelent a bekarcolt vagy domborműves álló alakkal díszített, félköríves lezárású sír[[sztélé]]. Az arany- és ezüsttárgyak, elefántcsont-faragványok, [[fajansz]]- és [[alabástrom]] edények, festett [[strucc]]tojások a sírok lakóinak ízlését mutatták, a bronzedények díszítésével együtt. A bronz kisplasztika mesterművei e korból az [[Arezzo]] melletti [[Brolio]] egy leletének ember és állatalakjai. A legnépszerűbbek a domborműves edények, és a főleg gyakran pecsétlőhengerrel díszített [[bucherro]]-vázák.