„Ókori görög művészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
153. sor:
===Hellenizmus===
A hellenizmusban sokkal gazdagabb lett a művészet, ezekben az években tudatosodik a görögökben a művészethez való viszonya. [[Arisztotelész]] az [[esztétika]] megalalpítója volt.
[[Kép:Hermes by Praxiteles.jpg|thumb|Praxiltelész: Hermész a gyermek Dionüszosszal]]
[[Praxitelész]] híres ''Hermész''ét, melyet az Olümpiában tártak fel, régebben görög ededetinek vélték, de másolat. [[Hermész]]t nem bálványként ábrázolja, sem ideálként. A szobor azt a pillanatot testesíti meg, amikor az istenek hírnöke éppen megpihen a [[nimfák]]hoz vezető úton, karján a kis [[Dionüszosz|Dionüszosszal]], akit az istenek rábíztak. [[Hermész]] játszik a gyerekkel, egy szőlőfürttel ingerli, aki hiába nyúl utána kezével. Az isten emberi magatartása gyengédséget fejez ki, és jellegzetes karakterként hat. S, hogy [[Dionüszosz]]t már kisgyermekként vonzotta a szőlő, ez az utalás arra, hogy később a bor istene lesz. [[Praxiltelész]] alkotás nem fenséges, mégis szép, azért mert szakított az eddigi elképzelésekkel. [[Dionüszosz]]t, akit a klasszikusok érett féfiként, göndör szakállal ábrázolnak, most kisgyeremk alakjában jelenik meg. [[Hermész]] pedig szép fiatal férfiként áll előttünk. Alakja csupa lágyság, hajlékonyság és áramló mozgalmasság. A márványt elárasztó fény a csiszolt felületeken tükröződik, egysébe olvasztja a két figurát. A testrészek határai elmosódnak, s a felület észrevétlen átmenetekkel az alkaok belső életét is kifejezi. S ezt gondoltaban még fokozni lehet [[Nikiász]], a festő halvány színeivel, ami lekopott az alkotásról. A kalsszikus korban csaknem eltűnt a mosoly. [[Praxitelész]] keltette újra életre.
[[Praxitelész]] híres alkotása a ''Knidoszi Aphrodité''. A szobor egy kis templomban állt, [[Knidosz]]ban. A templom bjárata a hátsó oldalon volt, így a szobrot mindenhonnan meglehetett nézni.
Az istennő, aki egy vázára dobta ruháját, éppen a vízbe készül lépni. Ruhátlnul ábrázolni egy istennőt abban a korban nagy merészség volt, amire a régi idők mesterei nem vállalkoztak. [[Aphrodité]] viszont itt a szeméremesség, a szépség és a legtisztább nőiesség megetsetesítőjeként jelenik meg.
[[Szkopász]] ''Őrjöngő Menád''ja egy római lori másolatban maradt ránk. Így írja le Szkopász egyik kortársa az alkotást:''A mester vad őrjöngés közepette ábrázolja, dagadó kebellel, egymást keresztező combokkal, miközben fejét hátraveti, haja lobog a szélben, szemei kifordulnak.'' A menád érjöng, egész testét átrárja a szabadság utáni vágy. Szkopász minden testrész annyira meghajlított, ahogy csak lehetett. Ennek a megoldásnak kedvezett a figura spirál alakú felépítése. A menád kifejezőereje abbúl az egységes rimusból származik, mely szine görcsszerűen vonul végig testén, haján és ruháján.
Szkopász a [[tegea]]i ''Athéna Alea'' templomban is készített szobrokat. A művész úgy ábrázolja a harcos fejét, mint akinek minden döntő lépését megfontolások, ingadozások és belső feszültségek hullámzása kíséri. Ezt a hatást elsősorban úgy érte el, mintha a hős valami távoli, lebilincselő tárgyra pillantana. Szkopász minden figyelmét az arcra összpontosítja, legjoban a szemekre. Jól érzékelteti a hős lázas pillantását, mégpedig a mélyen ülő szempár, s az elmosódó körvonalak segítségével, melyek fátyolossá teszik a tekintetet. A tégeai templomban ábrázolt haldokló és halott harcos minden fájdalmát ezek a mélyben besüppedt szemek fejezi ki.
A hellenisztikus korban, [[i.e.2]] keletkezett a [[Laokoón]]-szoborcsoport, az ókor legmonumentálisabb szobra. E kor másik jelentős alkotása a [[szamothraké]]i Szárnyas Niké. A test ferde tengelye, a drapéria redőzete, a hatalmas vitorla módjára dagadó öltözet, jól érzrkelteti a repülést, ami a görög szobrászatot régóta foglalkoztatta.
Jelentős alkotás még a két [[szatír]]szobor, amit a [[Partenius]]-palotában találtak. Az egyik furulyázik, a másik táncol. A táncoló szatír üreges, öntött bronzszobor, teste kissé hátrahajlik, kezét előrenyújtja, ujjait széttárja.
=== Festészet ===
| |||