„Bagonya” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
Birtokosa [[1371]]-től a [[muraszombat]]i [[Bánfi-család]] volt, őket [[1646]]-tól a [[Nádasdy-család|Nádasdyak]] követték, majd az [[Esterházy-család|Esterházyak]] birtokába jutott Bagonya. Régi népszámlálási adatok szerint még [[1910]]-ben éltek magyarok a faluban, azóta teljesen szlovén nemzetiségű.<br>
Külön érdekesség, hogy a községben rengeteg egyházi személy született, akik a vidéken és más országokban szolgáltak. Közülük többen jelentős hírnévre tettek szert. [[1788]]-ban született Bagonyán a jeles reformkori író és néprajztudós, [[Kossics József]] plébános, aki később a [[Szentgotthárd]] melletti [[Felsőszölnök]] papja lett. Családja [[horvátok|horvát]] eredetű. A néprajztudomány neki tulajdonítja az első [[szlovén nyelv]]ű tájmonográfia megalkotását, amely [[vend nyelvjárás|vend dialektusban]] szól.<br>
Szintén a község szülöttje [[Maribor]] püspöke [[Jožef Smej]] is, valamint [[Ivan Camplin]] [[magasfok]]i plébános. A faluban élt és dolgozott [[Bassa Iván]] aki szintén író volt, azonkívül a Trianon utáni Muravidék politikai vezetője.
[[1919]]-től az egész [[Muravidék]] a [[Szerb-Horvát-Szlovén Állam|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz került, amely [[1929]]-től mint [[Jugoszlávia]] néven szerepel. [[1941]]-ben, amikor a magyar hadsereg visszafoglalt a történelmi [[Magyarország]]ból a jugoszlávoktól több területet, akkor Bagonya is újra az ország része lett, négy évvel később ismét [[Jugoszlávia]] területéhez tartozott, s [[1991]]-től a független [[Szlovénia]] egyik falva.
| |||